A száj- és körömfájás megbetegedés leginkább a szarvasmarha-ágazatot sújtotta. A vírus öt Győr-Moson-Sopron vármegyei tejelőtelepet érintett, 25-30 milliárd forintnyi kárt okozva. A vírus további terjedése a hazai élelmiszer-gazdaság ötödét - mintegy 2700 milliárd forint értékben - érintheti, ezért kulcsfontosságú a védekezés - közölte az MBH Bank, az agrár- és élelmiszeripari üzletágának negyedévente közzétett elemzésében. Nem meglepő, hogy romlott az agrárium helyzetértékelése az első negyedév végére, a kilátások elsősorban a tejtermelőknél, a sertés- és a húsmarhatartóknál romlottak a száj- és körömfájás megbetegedések miatt.
Az MBH AgrárTrend Index értéke március végén a 48 pontos skálán 32,4 pontot mutatott, ezzel némileg távolodott az egyensúlyi szintnek tekintett 35 ponttól. A negyedéves és éves összevetésben egyaránt 1,3 pontos csökkenés elsősorban a több mint 50 év után megjelenő száj- és körömfájás betegség közvetetett és közvetlen hatásaival magyarázható.
A madárinfluenza-járvány, a vámháborúk és az árréskorlátozások rövid távon szintén növelték a bizonytalanságot az agráriumban.
A száj- és körömfájás megbetegedés leginkább a szarvasmarha-ágazatot sújtotta. A vírus öt Győr-Moson-Sopron vármegyei tejelőtelepet érintett, 25-30 milliárd forintnyi kárt okozva. A vírus további terjedése a hazai élelmiszer-gazdaság ötödét - mintegy 2700 milliárd forint értékben - érintheti, ezért kulcsfontosságú a védekezés - áll az értékelésben.
A sertéságazatban a korábbi tapasztalatok miatt előrébb járnak a védekezésben, míg a baromfiszektorban a madárinfluenza rontotta a kilátásokat. A tojásnál a húsvét körüli kereslet viszonylag jól alakult, az árréskorlátozás azonban kis teret hagyott az árazásra.
Nagy István agrárminiszter, aki az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága előtt számolt be a helyzetről, eredményesnek értékelte a ragadós száj- és körömfájással szembeni védekezést. Ha nem lesz újabb fertőzés, akkor május 30-án kihirdethetik a mentességet, június 30-val pedig feloldhatják a Magyarországgal szemben elrendelt európai uniós korlátozásokat is.
Emlékeztetett: két hét a vírus lappangási ideje, így ha hétvégéig "újabb kitörés nincs", akkor "gyakorlatilag ki tudjuk mondani, hogy Magyarország mentes a ragadós száj- és körömfájás vírustól". Ugyanakkor arra figyelmeztetett: addig még nagyon megfeszítetten kell dolgozni, és a szlovákiai híreket hallva "nem lehet kifújni a gőzt", hanem mindent el kell követni azért, hogy az afrikai sertéspestis vírusa nehogy bekerüljön Magyarországra.
A miniszter beszámolójában úgy értékelte: a fertőzött állatok leölése a lehető legnagyobb biztonsági előírások mellett, a legnagyobb fegyelmezettséggel történt, a telepek őrzésére bevetették a rendőrséget is, a fertőtlenítésben pedig közreműködött a hadsereg vegyvédelmi osztaga. Mint ismert, a vírus és a járvány Győr-Moson-Sopron vármegyét érintette, és a nagy távolság miatt azt el kellett vetni, hogy innen a Bács-Kiskun vármegyei solti állati hullaégetőbe szállítsák a tetemeket. Ezért azt a nemzetközileg engedélyezett megoldást alkalmazták, hogy biztonságos körülmények között elföldelik az állatokat. A miniszter szerint nagyon nehéz volt az operatív törzs munkája, hiszen nincs olyan település Magyarországon, amelyik ennek örült volna. Ezért az operatív törzs úgy döntött, hogy olyan helyeken zajlik majd az elföldelés, amelyek már évtizedek óta erre a célra vannak kijelölve; minden ilyen helyet geológiai, hidrológiai szempontból ellenőriztek, bevizsgáltak, dokumentáltak azért, hogy az állatokat biztonsággal, gyakorlatilag biokomposztálás mellett lehessen megsemmisíteni. A miniszter magyarázatából az derült ki, hogy 7 méter mélyre ásták meg a gödröket úgy, hogy a talajvíz innen még 2-3 méterrel mélyebben van.
A kormány az érintett telepeken dolgozók munkahelyének megőrzése érdekében lehetővé tette, hogy fizetésüket a munkáltatók az állami bérgarancia alapból biztosíthassák, és arról is rendelkezett, hogy a teljes kártalanítási összegbe a bérgarancia alapból fölvett összeg is a számítson bele, így ez gyakorlatilag a tulajdonosnál marad, nem kell majd visszafizetni. A minisztérium azt akara ösztönözni, hogy legalább egy éven belül induljon el az újratelepítés, és a harmadik év végére a telepek elérjék azt a szintet, ahol a betegség megjelenése pillanatában voltak.
Kezelni kell a hosszabb távú "mellékhatásokat" is, hiszen ilyen esetben a nem uniós harmadik országok leállítják az importot, így tett például Szerbia, Montenegró, Albánia és Bosznia is. A fertőzés kitörésekor épp úton volt Japánba az első magyar szürkemarha szállítmány, amelyet vissza kellett fordítani, pedig hatalmas lehetőség lett volna. Az Európai Unióban ilyen esetekben viszont a regionalitás elvét alkalmazzák, így a kiviteli tilalom csak Győr-Moson-Sopron vármegyére és Komárom-Esztergom három járására vonatkozik.
A tavasszal 15-20 százalékkal emelkedő tejtermelés okozta problémát is kezelnie kell a kormánynak.
