A 16 év feletti népesség közel kétharmada (64%-a) értesült a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvételről, amelyben Szalay-Bobrovniczky Kristóf hadügyminiszter hallható 2023-ból, 30 százalék pedig meg is hallgatta a felvételt (a felvétel nyilvánosságra hozatalát követő nappal bezárólag). A legtöbb közéleti eseményhez hasonlóan ezúttal is a diplomások, a fővárosiak és a Tisza-szavazók tűnnek a legtájékozottabbnak, ezekben a szegmensekben 74, 78 és 85 százalék hallott legalább a hangfelvételről - derül ki az Europion felméréséből.
A válaszadók három értékelés között választhattak annak vonatkozásában, hogy mennyire kompromitáló a hangfelvétel a kormányra nézve: 1) A Fidesz-kormány "Öszödi beszédének tekinthető", 2) Kellemetlen a kormányra nézve, de azért nem egy Öszödi beszéd, 3) Nincs itt semmi látnivaló. A teljes népesség megközelítően egyenlő arányban osztja a három értékelést, bár a legmegengedőbb értékeléssel valamivel kevesebben értenek egyet (27%). Érdekesség, hogy még a kormánypárti szavazóknak is fele (51%) választotta a harmadik lehetőséget, miközben 32 százalékuk szerint kellemetlen a kormányra nézve és 17 százalékuk szerint nem túlzó az Öszödi beszéd analogiája sem. A Tisza-szavazók többsége (52%) ezzel szemben az utóbbi állásponton van és csak elenyésző arányuk (3%) gondolja úgy, hogy ne lenne semmi látnivaló.
A felmérés második felében Gyurcsány Ferenc a magyar politikai életből való távozásáról kérdezték a válaszadókat. A (relatív) többség véleménye szerint (40%) a távozás mögötti ok a DK sikertelenségében keresendő és csak viszonylag kevesen (20%) hajlanak Magyar Péter "kék Fidesz" féle narratívájára, miszerint a kormány érdekei diktálták Gyurcsány visszavonulását. A Tisza-szavazók körében valamivel magasabb ez az arány, de ebben a körben is csak kevesebb, mint harmaduk (31%) vallja ezt.
Gyurcsány Ferenc szerepéhez másképp is közelítettek a felmérésben, megintcsak három narratívát kínálva a válaszadóknak: 1) Gyurcsány ellenzéki politikusként viselkedett, 2) Gyurcsány a Fidesz "hasznos idiótája volt" (azaz akaratlanul is, de a Fidesz-kormány szekerét tolta), 3) Egy Gyurcsány-Orbán paktum mozgatta titokban a szálakat a háttérből. Ez utóbbi, konteóba hajló elmélet ugyan népszerűnek tűnhet egyes ellenzéki körökben, de a teljes népességnek mindössze 12 százaléka osztja, és a Tisza-szavazóknak is kevesebb, mint negyede (24%-a) ért vele egyet. A relatív többség (35%) ezzel szemben a 2. narratívát tartja a legvalószínűbbnek. Különösen a diplomások (48%), a fővárosiak (46%) és a Tisza-szavazók körében (42%) ez a legelterjedtebb vélemény.
A teljes népesség valamivel nagyobb aránya (25%) gondolja úgy, hogy Gyurcsány Ferenc távozása növelheti a kormányváltás esélyeit, mint amennyien azt gondolják, hogy csökkenti (11%) azt. A relatív többség szerint (37%) azonban mindez aligha változtat a kormányváltási esélyeken. Különösen a Tisza-szavazók és a kizárólag független sajtóból tájékozódók (47%, illetve 37%) optimisták a kormányváltás esélyeit illetően Gyurcsány távozásának hatására.
Ugyan mindig óvatosan kell bánni egy adott politikai esemény hatásának választói (ön)értékelésével a szavazási preferenciák tekintetében, ebben a felmérésben arra is kitértek, hogy ezek a belpolitikai események mennyire közelítették a válaszadókat az egyes pártok felé. Ebben az összehasonlításban úgy tűnik, hogy a Tisza került ki győztesen. Míg a Fidesz esetén a teljes népesség 42 százaléka állítja, hogy az események hatására kevésbé valószínű, hogy a pártra szavazna, és csak 23 százalék vallja az ellenkezőjét (azaz, hogy nagyobb valószínűséggel szavazna a Fideszre) addig a Tisza esetén 33 és 32 százalék ez az aránypár.
Ebben az összehasonlításban különösen érdekes bázis a pártnélküli szavazók csoportja: ebben a szegmensben 19 százalék állítja, hogy nagyobb valószínűséggel szavazna a Fideszre az események hatására, és 25 százalékuk állítja ugyanezt a Tiszáról. Ezzel szemben a pártnélküliek 42 százaléka (legalábbis saját bevallása szerint) távolabb került a Fidesztől az események hatására, míg a Tiszára vonatkoztatva 30 százalék ez az arány.
