Az első magyar nyelvű hírlap a Pozsonyban megjelenő Magyar Hírmondó - ez történelmi tény. Ahogy az is, hogy Ráth, egyes forrásokban Rát Mátyás, aki 1749-ben született Győrben és gimnáziumi évei alatt tanult a soproni Líceumban is, jelentette meg a Magyar Hírmondót. Az első szám 1780. január 1-jén került ki a nyomdából, s ez azért is fontos dátum, mert korábban csak német vagy latin nyelven szóltak a sajtótermékek a korabeli olvasókhoz. A Magyar Hírmondót Pozsonyban készítették és postakocsik vitték a megrendelőkhöz. Már az első évben 318 előfizetője volt. Az első három évfolyamból három példányt Madridba, ötöt Franciaországba és több példányt a hollandiai egyetemekre járattak. (Forrás: Süld Erzsébet.) A lap előfizetőinek többsége földbirtokos nemes volt, de papok, ügyvédek, gazdatisztek és katonatisztek is megrendelték.
Kétszáznegyvenöt (!) évvel később a Magyar Országgyűlés arra készül, hogy a szuveneritás érdekében elfogadjon egy olyan törvényt, ami „külföldi támogatásból közéletet befolyásoló szervezetektől” védi majd meg a hazát. A javaslat szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal tehet majd javaslatot arra, kik kerüljenek a listára /jegyzékre mert a hivatal megítélése szerint veszélyeztetik Magyarország szuverenitását. Ha egy jegyzékre vett szervezet a NAV engedélye nélkül külföldi támogatást fogad el, a hivatal az engedély nélkül elfogadott támogatás összegének huszonötszörösét szabja ki közigazgatási bírságként. A büntetést tizenöt napon belül kell befizetni a Nemzeti Együttműködési Alapba.
A civil szervezeteket és a független sajtót egyaránt ellehetetlenítő törvényjavaslat sajtóhírek szerint egyelőre külföldi támogatásnak minősít minden országhatáron túlról érkező támogatást, így az uniós források mellett az előfizetési, hirdetési bevételeket is. Nehéz dolga lenne ma Ráth Mátyásnak.
