Pergetem a rám szabott Facebook-hírfolyamot, nézem, ma milyen menüt rak elém az algoritmus. Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc oldalairól már rég letiltottak, a magyar nép befizetett adójából kikerázott propagandagyász már meg se rezzent, a régóta egy nagyotmondó lufikat pukkasztgató ovis bohóclap szintjét hozó Mandinerre és a szögegyenes hazugságokat terjesztő Hír TV-re immunis vagyok (eleve, amióta Papp Dánielről, az MTVA vezérigazgatójáról maga a Kúria mondta ki, hogy lehet hírhamisítónak nevezni, és a hal ugye a fejétől bűzlik, teljesen természetszerű, hogy józan ember másra nem számít a köz- és a fideszes “médiától”, mint a magyar emberek arcába vágott ordas ferdítésekre, és ezt persze kapja, futószalagon gyártva).
Itt van viszont a kedvencem, a Magyarország Kormánya nevű. Mégiscsak komoly neki a neve, nem? Ő az, aki rendet vág. Kormányoz. Logója? A címerünk! Ő a köztársaság digitális szócsöve. Egy ilyen fajsúlyos szaktekintélyt már nehezebb figyelmen kívül hagyni úgy, mint a magukat újságírónak tartó udvari bolondokat. És jön is szembe menetrendszerűen: posztolják épp, hogy összeül a védelmi tanács, mert “a Magyarország ellen bevetett titkosszolgálati műveletek, lejárató kampányok és a háborús propaganda akciók nagyobb lendülettel folytatódnak.”
Jó paranoid a buli, meg kell hagyni! Nézem is a reakciókat: 5 és félezer felett vannak. Ebből négyezer a jó öreg röhögős szmájli, a komolyan vehetetlenség legismertebb internetes arca, a zöld Mátrixos kódsorként lefelé csorgó kacagva legyintés. Szilaj térdcsapkodás. Mosolygós menjetektiapicsába.
És ez így megy tovább, ezt bárki maga is megtekintheti a nevezett szórakoztató oldalon, mielőtt álhírterjesztést kiabálnának ránk: Orbán-csapat posztol, magyar nemzeti Facebook-csapat körberöhögi.
Hülyeség lenne nem azt mondani, hogy ez borítékolható volt: ha az ember szakmányban hazudik, akkor a karma egy ponton bekopog az ablakon. Ez sosem volt másképp. És amikor a saját kormánypártunk páros lábbal, vagy a vezérürü kifejezésével élve, teli rüszttel rúgja heteken, hónapokon, éveken át azt a demokratikus értékközösséget (a brüsszeli székhelyű Európai Uniót), amelynek a tagjaként milliárd eurókat hívhattunk le kis magyar ugarunk jobbá tételére az elmúlt években, tehát ugye a kommunikációs gépezetük a gyakorlatban valósítja meg az “oda szarni, ahonnan ételt kapunk” alapvelvét, mindezt egy rakás nonszensz fantazmagórával körülbástyázva, akkor logikus, hogy az emberek ezt már a nevetségesség netovábbja kategóriába sorolják.
A Fidesz már nem csak a szavahihetőségét veszítette el, de a komolyan vehetőségét is. Eddig tartott a kezdeti felháborodás, ma már csak a szánakozva döcögés jár a saját mocsarukban kapálózó hazugsággyárosoknak. Így, nevetve pedig tényleg kibírjuk már 2026 tavaszáig.
