"Választás? Nem lesz itt semmilyen választás!" - nézett rám nevetve rég nem látott ismerősöm, akinek bejárása van a kormánypárt belső berkeibe.
Hiába közeledik a nyár, a vakáció, a következő hónapokban biztosan nem lesz politikai holtszezon. Nincs már egy év sem a 2026-os országgyűlési választásokig, ami egyetlen, de lényegi dologban különbözik az elmúlt közel húsz év választásaitól: most bármilyen eredmény kijöhet a végén.
Nem véletlen, hogy a közbeszéd is ezzel foglalkozik, ki nyerhet, és elképzelhető-e, hogy a Fidesz elveszíti a sokáig bebetonozottnak hitt hatalmát. Azt a valós hatalmat, amit a kétharmados parlamenti többség és az ennek köszönhető rendeleti kormányzás jelent.
Török Gábor politikai elemző azt a kérdést is feltette , elképzelhető-e, hogy Orbán Viktor átadja a miniszterelnök-jelöltséget valaki másnak. Kéri László politológus pedig arról értekezett , hogy a Tisza Pártnak már olyan nagy a tábora, hogy az egész társadalmat megmozgathatja.
Orbán biztosan nem adja át a valós hatalmat
Az utóbbi időben sikerült több olyan ismerőssel beszélni, akik valamennyire rálátnak a kormánypárt belső ügyeire, és látják, milyen tervekkel készülnek 2026-ra. Több beszélgetés után kristályosodott ki három forgatókönyv, amelyek meghatározhatják a Fidesz politikáját jövő áprilisig.
A forgatókönyvek közül várhatóan ősszel döntenek majd, amikor jobban látszik, hogy milyen eredménye lehet a választásoknak. És ahhoz igazodva alakítják ki tennivalóikat.
Abban mindenki egyetértett, hogy Orbán Viktor nem adja át a hatalmat. Egyszerűen nem képes erre, és a hatalom megtartásáért hajlandó bármire. Ezt szem előtt tartva dolgozták ki a három forgatókönyvet. Pontosabban négyet, ha azt is számítjuk, hogy minden marad a régiben.
Ha újabb Fidesz-győzelmet jeleznek előre
A kormánypárt természetesen mindent megtesz a győzelemért, hiszen az lenne a legjobb számukra, ha újra kétharmadot szereznének. Ha ezt mutatják az őszi mérések, akkor semmi változás nem lesz, folytatják ahogy eddig, Orbán Viktor meg visszamehet világpolitikai tényezőnek.
Ha a sima, nem kétharmados győzelem néz ki a Fidesznek, akkor azzal kibékülnek, hiszen az utóbbi hetekben bebiztosították magukat a lényeges pozíciókban. Ezt szolgálta Polt Péter és Hende Csaba alkotmánybíróvá kinevezése, ami lehetőséget adott rá, hogy most nevezzenek ki ki újabb kilenc évre legfőbb ügyészt, és ezzel bebiztosítsák magukat.
Ha a mérések a sima, de nem kétharmados győzelmet mutatják ősszel, akkor áprilisig még van idejük bővíteni a következő, szintén fideszes kormány mozgásterét, és szűkíteni az ellenzékét. Akár úgy,hogy bebetonozzák a rendeleti kormányzást lehetővé tevő háborús veszélyhelyzetet. Ez az első forgatókönyv.
De mi van ha az ellenzék áll győzelemre?
A közvélemény-kutatások most erős és stabil Tisza párti vezetést mutatnak. Ez még azért bőven változhat, hiszen hátra vannak még a kampányeszközök, a választás előtti osztogatás, a propaganda csúcsra járatása. De benne van a pakliban az ellenzéki győzelem.
Ami lehet sima, kétharmad nélküli. Ez, bármilyen meglepő, kedvező lenne a Fidesznek. Hiszen ősztől áprilisig befejezhetik az új, ellenzéki kormány mozgásterének szűkítését, és akár egy Pokol Béla-féle , akár karhatalommal alátámasztott fellépést a választáson nyertes párt ellen.
De itt jöhet a második forgatókönyv. Ebben az esetben Orbán Viktor átadná a miniszterelnök-jelöltséget valakinek, aki valószínűleg Lázár János lenne. Erre utalhat Lázár aktív szerepvállalása, és hogy kritikát is megfogalmaz saját pártja ellen. A szerepe viszont annyi, hogy Orbán helyett elvigye a választási vereség felelősségét.
Orbán pedig átvenné egy időre a köztársasági elnöki posztot, hogy később, amikor az eszközök nélküli új kormányt sikerül megbuktatniuk, dicsőségesen térjen vissza.
Elhalaszthatják a választásokat is
De van egy harmadik forgatókönyv is. Ezt akkor léptetik életbe, ha ősszel úgy tűnik, hogy a Tisza Párt kétharmados győzelmet szerezhet. Ami szó szerint életveszélyes lenne a Fidesznek, hiszen kétharmaddal el tudnák távolítani a bebetonozott embereket, módosítani lehetne a sarkalatos törvényeket és az Alaptörvényt is. Ezekkel pedig néhány hónap alatt le lehetne bontani az Orbán-rendszert, és az elszámoltatás előtt is megnyílna a törvényes út.
Nem meglepő, hogy ezt a esélyt nem akarják megadni az ellenzéknek. Ha ez a lehetőség tényleg felmerül, akkor jöhet a kemény kezek politikája. A Tisza Párt feloszlatása, Magyar Péter letartóztatása. Aminek az előkészítése már meg is kezdődött a kémvádakkal, az állandó ukránozással.
És ha ez sem elég, akkor a háborús fenyegetésre és az ország szuverenitásába való külföldi beavatkozásra hivatkozva bevezetnék a rendkívüli állapotot, amire hivatkozva aztán el lehetne halasztani a jövő évi választásokat.
Semmi sincs még kőbe vésve
Ezért mondta ismerősünk, hogy nem lesz itt semmiféle választás, hozzátette, a Fideszen belül is tudják,hogy a kémvádaknak és az ukránozásnak nincs valós alapja. De azt is tudják, hogy valószínűleg ezen múlik az egzisztenciájuk és a jövőjük.
Persze, a dolog azért nem ilyen egyszerű. nagyon sok minden függ a külföldi, nemzetközi fejleményektől, em véletlen, hogy Orbán a hétvégén ismét Brüsszel elfoglalásáról beszélt. És sok minden függ attól, hogy mekkora tábora lesz valójában a Tisza Pártnak. Mert azt is láttuk, hogy a Fidesz képes meghátrálni, ha erős ellenállást tapasztal.
A többit meglátjuk ősszel.
