Bécs a gaz fővárosa, és élvezi! - írta Facebook-posztjában Bardóczy Sándor főtájépítész, a budapesti Főpolgármesteri Hivatal tájépítészeti osztályvezetője, akinek engedélyével közöljük a fotóit.
Bardóczy tanulmányúton járt "bezzeg Bécsben" , ahol tudatos váltás zajlik a fenntarthatatlan rövidre nyírt és agyonöntözött gyep irányából a szárazságtűrő évelők, szárazabb és magasra hagyott gyepek, vadvirágos magkeverékek irányába. De ott ez ellen nincs politikai kampányhadjárat - írja.
Járt a rendezőpályaudvarból 2021-ben városi vadonná átalakított rozsdaterületen (Freie Mitte Nordbahnhof), a Karlsplatzon, a Stadparkban, az egyetemi botanikus kertben, és azt látta, hogy mindenütt megjelennek direkt magasan hagyott, vagy célzottan szárazságtűrő növénnyel beültetett területek a gyep helyett.
Hozzátette, hogy öntözött gyepet is fenntartanak persze, ahol nagy az igény a piknikre, játékra, de a facsoportok alatt, elválasztó sávokban, szegélyeken, rézsükön inkább az ökológiáé a fő szerep, még a kutyafuttatókban is.
Állandó a vita a fű magasságáról
Mi tesszük hozzá, hogy nem csak Bécsben, de pár éve Svájcban is megjelentek a magasra hagyott füves, vadvirágos területek, ezeket négy évvel ezelőtt mutattuk be . Írtunk arról a brit tanulmányról is, amely azt feszegeti, hogy talán zsákutca az útszéli növényzet folyamatos visszavágása, ugyanis a környezet – így az emberek – számára is jobb lenne, ha ezeket a területeket sokkal inkább meghagynánk a növényeknek és az állatoknak.
Eközben Szombathelyen állandó vita van a fű magasságáról, ha valahol néhány centire megnő, máris jönnek a felháborodott olvasói levelek , sőt, a városi közgyűlésben sokszor a (mindenkori) városvezetés alkalmatlanságát látják bele a magasabbra nőtt fű okozta helyzetbe.
Persze, vannak próbálkozások, négy éve Szombathelyen is megnyitottak egy méhlegelőt, ami aztán a katonás rendet kedvelők szemében gazos terület lett. A fővárosban politikai akcióként a kisebbségbe szorult kormánypárt aktivistái le is kaszáltak egy méhlegelőnek meghagyott területet.
De amíg itt is változik a szemlélet, addig nézzék meg cikkünkben Bardóczy Sándor fotóit. A képekre kattintva galéria nyílik.
