A BME június 25-én sajtótájékoztatón mutatta be a világ első monostabil tetraéderét, amely a gyakorlatban többek között űrmissziók leszállóegységeinek tervezésekor hozhat áttörést. A testnek a kutatók a Bille nevet adták - írja a 444.
A BME és a HUN-REN kutatói megtervezték és fizikailag meg is építették az első olyan 4 lapú testet, amely vízszintes felületre téve „keljfeljancsiként” mindig ugyanarra a lapjára billen vissza.
A műszaki egyetemen oktató Domokos Gábor építészmérnök-matematikus kutatócsapata alkotta meg a tetraédert. Először elméletben bizonyították be, hogy a dolog tényleg lehetséges. Már ezzel is elsők voltak a világon. Nem akartak itt megállni, hanem ténylegesen elő is akartak állítani egy keljfel-tetraédert.
Csakhogy a számításaik azt mutatták, hogy ehhez óriási, ötezerszeres sűrűségkülönbségnek kell fennállnia a test nagyobbik, könnyű része és sűrű, nehéz „tőkesúlya” között. Világos volt, hogy előbbinek ezért könnyű vázszerkezetnek kell lennie, a súlyos résznek pedig valami nagy sűrűségű, tömör fémből kell készülnie. A megoldás az lett, hogy a mutatós vázszerkezet 1 milliméter átmérőjű, de belül lyukas karboncsövekből készült, az össztömege pedig 2 gramm, míg a súlyos rész egy különleges alakú, 118 gramm tömegű wolfram-karbid lemez.
A legyártásához elképesztő precizitás kellett. (A magyar vidék szép sikere, hogy a kalocsai NC-Nagy Kft. gyártotta le a Billét.) Amikor elkészült a nekünk is bemutatott darab, először nem állt fel rendesen. Mint kiderült, a csomópontokat összetartó ragasztócseppek egyike egy picivel nagyobb volt a szükségesnél, és ennyi elég volt a rendszer megzavarásához.A Bille úgy áll a talpára, hogy akár az A, a B vagy a C oldalára érkezett, egyenesen átfordul a D oldalára, vagyis az általa bejárt út vagy A-D vagy B-D vagy C-D.
