38 évvel ezelőtt, 1987. január 12-én kezdődött el igazán az a tél, amire ma is emlékeznek azok, akik átélték. A nagy havazásról négy évvel ezelőtt korabeli újságcikkekkel, fotókkal emlékeztünk meg .
Mi is történt 1987 elején?
1987. január 12-ére virradóra Magyarországot belepte a hó. Több megyében szinte az összes út járhatatlanná vált. Bár az előző napokban az újságok és a televízió is figyelmeztettek a várható havazásra és az erős lehűlésre, de ami érkezett, arra valószínűleg senki sem számított.
A Magyar Néphadsereg és a hazánkban állomásozó szovjet katonák rendelkeztek olyan lánctalpas járművekkel, amelyekkel el lehetett érni a hótól elzárt településeket, ahová élelmet szállítottak, betegeket, szülő nőket hoztak ki onnan. Komoly szerep jutott a BMP-knek (azaz Боевая машина пехоты, gyalogsági harcjármű) is.
Sok katona szenvedett fagyási sérüléseket, a hőmérséklet ugyanis többször -20 Celsius fok alá süllyedt, miközben viharos szél fújt. A felcser a visszaemlékezések szerint rendkívül büdös krémmel kente be a fagyott bőrfelületet.
A legtöbb embernek teljesen mindegy volt, hogy magyar, vagy szovjet katona dolgozott a településen, a helyiek forró teával, étellel, süteményekkel kínálták a hóeltakarítókat.
Hatalmas kihívást jelentett a közműszolgáltatóknak, hogy legyen áram a településeken és próbálták helyreállítani a telefonösszeköttetést is. Akkor még nem voltak mobiltelefonok.
Az útfenntartónak azt is meg kellett oldania, hogy az emberei egyáltalán eljussanak a telephelyre a munkagépekhez, amivel elindulhattak az utak letakarítására.
Ezzel egyébként a legtöbb munkahely szembesült, ugyanis a munkatársak nem tudtak elindulni a munkahelyükre a betemetett utak miatt. Leállt a vasúti közlekedés is. Nagyon sok jármű rekedt az utakon. A buszvezetők nem hagyták el járműveiket.
A szárazföldön megközelíthetetlen helyekre helikopterrel juttatták el a szállítmányokat.
Az egész országot megbénító havazás, hideg és szél páratlan összefogást hozott. Rengetegen ragadtak hólapátot, vagy vállaltak olyan feladatot, amivel segítettek a környezetükben élőknek. A kezdeti szervezetlenséget egy idő után racionális döntések követték.
A sajtóhírekből kiderül, hogy egy település "elesettségének" legfontosabb fokmérője az volt, lehet-e kenyeret kapni a boltban? A 2020-as felvásárlási lázhoz hasonló események zajlottak 1987-ben is. Sokan bespájzoltak alapvető élelmiszerekből, konzervekből, ami üres polcokat és még nagyobb pánikot okozott. A boltok nyitva tartását áramszünetek nehezítették.
A Magyar Hírlap beszámolója alapján Győr-Sopron, Vas és Veszprém megyében valamennyi mellékút járhatatlan volt. A főutak közül elsőként a 81-es, a 82-es és a Győr—Pápa, valamint a Győr—Mosonmagyaróvár közötti szakaszokon indulhatott meg a forgalom, sok helyen egy sávon.
Fejér megyében csaknem száz település került a tél fogságába. Az utak, beleértve a főútvonalakat is, mindenütt járhatatlanok voltak. Több százan rekedtek a 62-es úton. A mentőalakulatok innen hét autóbuszt szabadítottak ki.
Energiaellátási zavarok is felléptek. Székesfehérváron háromórás áramkimaradás volt, ami a megyei kór házat is érintette. A kórház áramfejlesztői felmondták a szolgálatot, ezt sikerült egy órán belül megjavítani. A megyei tanács felhívására szánok, lovaskocsik, traktorok szállították a betegeket és a fagyássérülteket.
A Munka Törvénykönyve és végrehajtási szabályai előírásainak megfelelően a rendkívüli időjárás miatt a munkából távolmaradt dolgozó távollétét igazoltnak tekintették, erre az időre egyéb intézkedés hiányában munkabér nem járt. Több munkahely lehetővé tette a ledolgozást, ami esetenként kötelezően választandó opció volt.
A hideghullám Európa sok országát sújtotta. Csehszlovákia egyes részein -34 fokot mértek, míg Leningrád közelében -45 fokig süllyedt a hőmérséklet. Görögországban is volt halálos áldozata a hidegnek és a viharnak.
Európában háromszáznál több ember vesztette életét a rendkívüli időjárási körülmények következtében. Összeállításunkban látható olyan cikk, amelyben az akkori sajtó név szerint megnevezve közölte, hogy néhányan túlzott alkoholfogyasztást követően fagytak meg.
A hóhelyzet három-négy nap alatt normalizálódott.
Összeállításunkban a nagy havazást követő újságcikkekből és sajtófotókból szemezgettünk, amelyek talán 34 év elteltével is érdekesek, vagy tanulságosak lehetnek. Az összeállításban karikatúrák is találhatók.
