A matematika lehet az ipari tudomány első számú tolmácsa

Az ipari digitalizáció fontosságáról és a matematika mérnöki tudományban betöltött, sokszínű szerepköréről is szó volt a győri Széchenyi István Egyetem, a SZTAKI és a Magyar Ipari Innovációs Matematikai Szolgáltatási Hálózat (HU-MATHS-IN) által gazdasági szervezetek szereplőinek tartott partnertalálkozón március 4-én.

A győri Széchenyi István Egyetem, valamint a hét hazai egyetem és két kutatóintézet 22 ipari matematikával foglalkozó kutatócsoportját összefogó HU-MATHS-IN 2021. február–márciusban online partnertalálkozókat rendez, hogy ismertesse a gazdaság szereplői számára a HU-MATHS-IN szervezetét, működését, valamint az ipari matematikai módszereknek az ipari, kutatás-fejlesztési és innovációs projektekben elért eddigi eredményeit és további hasznosítási lehetőségeit. A negyedik, március 4-én megtartott esemény témája a negyedik ipari forradalomként aposztrofálható Ipar 4.0 folyamat volt, beleértve a robotikát, az iparági digitalizációt és a gépi tanulást.

Az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform Szövetség által támogatott, egész délelőttöt felölelő eseményt dr. Horváth Zoltán, a győri Széchenyi István Egyetem professzora és dr. Kis Tamás, a SZTAKI Mérnöki és Üzleti Intelligencia Kutatólaboratórium tudományos tanácsadója-kutatója nyitották meg. Az előadásokat a SZTAKI Mérnöki és Üzleti Intelligencia Kutatólaboratóriumának vezetője, dr. Váncza József zárta egy általa moderált kerekasztal-beszélgetéssel.

Dr. Váncza József elmondta: az ipar digitalizációja során anyag-, energia-, információs és pénzügyi folyamatokkal rendkívül sűrűn, immár elválaszthatatlanul összekötött kiber-fizikai termelési rendszerek jöttek létre. Ezen rendszerek elemzése, megértése, tervezése és irányítása új megközelítést igényel, ahol a magas szintű alapkutatás szükségessége szinte páratlan módon találkozik az égető gyakorlati igények kielégítésével. Ehhez kínál nélkülözhetetlen közös nyelvet, modellezési és megoldási eszközkészletet a matematika.

Beregi Richárd, a SZTAKI kutatómérnöke a matematika mérnöki tudományban betöltött szerepét prezentálta, rámutatva, hogy a matematika megfelelő alkalmazása kiváló fordítóeszköz a különböző tudományterületek között. „A gyártástudomány mindig is igazán alkalmazásorientált műszaki tudományterület volt. A digitalizáció azonban lehetővé tette, és teszi napjainkban is, hogy a matematika eszköztára az ipari technológiák egyre szélesebb rétegébe be tudjon épülni és kifejtse jótékony hatását. Ezen tudástranszfer persze nem egylépcsős, mert szükség van egy tolmácsra, aki ismeri a megoldásra váró termelési problémákat és érti a matematikai eljárásokat, és fordít közöttük” – fogalmazott.

Tipary Bence, a SZTAKI kutatója arról tartott előadást, hogyan optimalizálható a gépkiszolgálás egy modern gyárban, ahol kollaboratív robotok teljesítenek szolgálatot. A robotoknak folyamatosan változó környezetben is el kell tudniuk látni feladatukat, ennek automatizálása azonban rengeteg kihívást rejt. „A klasszikus automatizálással szemben a modern gépi kiszolgálás esetében nem előre determinált folyamatok mentén működik a folyamat, hanem a robotok szenzorok segítségével, valós időben hoznak döntéseket, reagálva az előre nem ismert tényezők felmerülésére is.”

Horváth Markó tudományos munkatárs arról tartott előadást, miként teszik könnyebbé a termelésütemezés folyamatát és hatékonyabbá a gyártást az erre lefejlesztett szoftverek. Az ütemterv optimalizálása fontos feladat, az ezzel kapcsolatos matematikai eszköztárról is beszélt, valós projektekből merített példákkal.

Rehák Bálint, a Bosch Rexroth Kft. munkatársaként az Ipar 4.0 megoldások világába nyújtott betekintést, Dr. Kádár Botond, az EPIC InnoLabs Kft. ügyvezetője pedig a Digitális Ikerről tartott előadást. Ez a technológia virtuális gyártásrendszermodellek segítségével teszi könnyebbé a termelésoptimalizálást és -tervezést.

Dr. Horváth Zoltán, a HU-MATHS-IN, illetve az európai szervezet, az EU-MATHS-IN elnöke, a győri Széchenyi István Egyetem professzora elmondta, hogy az ipari matematika a matematikai kutatási eredmények (modellezés, szimuláció, optimalizáció, gépi tanulás) módszereinek ipari, gazdasági és különösen innovációs alkalmazását jelenti. Felhasználási lehetőségei rendkívül széles körűek, a járműipartól a mezőgazdaságon át az egészségiparig szinte minden ágazatra kiterjednek, ami forintosítható haszonnal kecsegtet a gazdaság szereplői számára. A HU-MATHS-IN éppen ezért örömmel várja a cégek megkeresését, hiszen az általa összefogott kutatócsoportok sokféle területen tudnak megoldást adni a felmerülő problémákra.

Dr. Horváth Zoltán hozzátette: az ipari matematikai kutatócsoportok több tudományág összefogásával, lényeges matematikai tartalom hozzáadásával érnek el fontos eredményeket. „Rendkívül gyakorlati kutatásokról van szó, és szeretnénk, hogy ezzel a ténnyel a vállalatvezetők és a döntéshozók is minél inkább tisztában legyenek. Ennek érdekében rendezzük meg a partnertalálkozókat, amelyeken a járványterjedés gazdasági hatásai, az egészségiparban használható hálózattudomány és adatbányászat, a gépi tanulás orvosi és ipari környezetben való alkalmazása, a pénzügyi kockázatmodellezés, valamint a járműipari ipari matematikai módszerek állnak a középpontban” – ismertette.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@enyugat.hu

Kérjük válasszon:

Hozzásszólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hírek