Az átlagban kimutatható keresetnövekedés sokakat nem érintett – derült ki a GKI gazdaságkutató friss elemzéséből, melyet a Telex szemlézett, és amelyben azt vizsgálta az intézet, milyen okok húzódhatnak meg a fogyasztás túl lassú bővülése mögött.
Az elemzésből kiderül, hogy 2020-ban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak 33 százalékának csökkent a reálkeresete, 2021-ben 45 százaléknak, 2022-ben 40 százaléknak, majd 2023-ban 57 százaléknak. Tehát tavaly a dolgozók több mint felének csökkent a reálkeresete, azaz béremelkedésének mértéke nem érte el az infláció mértékét. Ez lehet tehát az oka a fogyasztás csökkenésének.
Ugyanakkor idén júniusig már csak a megfigyelt foglalkoztatotti kör 19 százalékának csökkent a reálkeresete, de ez az arány is elég nagy ahhoz, hogy a fogyasztás növekedését lassítsa - vélekedett a GKI, mely összegzésében úgy fogalmazott: "A fogyasztás fellendülésének alapfeltétele a reálbér növekedése, amit az elmúlt négy évben (2020-2023) a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagosan 44 százaléka nem kapott meg."
