„Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját.”
Olvasóink talán még emlékeznek, hogy 2015-ben óriásplakátok lepték el Magyarországot a fenti mondattal.
Hogy az akkor valóban nagy tömegben érkező és rajtunk áthaladó bevándorlók mennyire olvasták el a magyar nyelvű szöveget és mennyire akarták elvenni az itt élők munkáját, arról csak sejtéseink vannak, azt viszont biztosan tudjuk, hogy az üzenet célba ért az itt élők körében, és nagyon rövid időn belül kialakult az a máig kitartó masszív idegenellenesség, ami korábban csak nyomokban volt jelen.
„A kormány megmérgezte a magyarokat” – mondta néhány évvel ezelőtt egy bangladesi mérnök, aki azt érzékelte, hogy míg korábban gond nélkül elfogadták, a „sikeres” kampány után megfagyott körülötte a levegő.
Azóta a magyar kormány újabb és újabb mérgeket szórt a szét – nem ritkán nemzeti konzultációba csomagolva –, de az idegenellenesség megmaradt.
Nem kell messzire mennünk sem térben, sem időben. Néhány héttel ezelőtt Szombathelyen is futótűzként terjedt , hogy itt dolgozó a Fülöp-szigeteki munkások kacsákra vadásztak és kutyát ettek a Csónakázótónál, és az álhírt meghökkentően sokan elhitték, olyanok, akik nagy jóindulattal sem nevezhetők idegengyűlölőknek.
Nem sokkal korábban egy rosszul lett török menekült kapcsán zúdult gyűlöletcunami az itt dolgozó vendégmunkásokra.
A méreg tehát még itt van, viszont feldolgozóipar munkaerőhiányával is kezdeni kell valamit.
Mivel az itt megtelepedett a multinacionális gyárak – ezek jelentik az orbáni gazdaságpolitika egyik sarokkövét – nem tudnak vagy nem akarnak annyi pénzt fizetni, hogy a magyar munkavállalók hazajöjjenek külföldről, így vendégmunkásokra van szükség.
Ez nem egészen újdonság, hiszen a nyugati határszélen már régóta jelen vannak az ukránok és a szerbek , csakhogy ez idáig tabu volt, vagy legalábbis érzékeny politikai téma.
De most valami más jöhet .
A Parlament honlapján megjelent egy törvényjavaslat „A vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról”.
Az indoklás kimondja ugyan, hogy „a Kormány elkötelezett a magyar munkavállalók munkahelyeinek megőrzése mellett”, ugyanakkor azonnal hozzáteszi, hogy
Annak érdekében, hogy a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatása átlátható szabályozási keretek között valósuljon meg, a hatályos foglalkoztatási szabályok és kedvezmények figyelembevételével olyan jogszabályi környezet kialakítására van szükség, amely a munkavállalás engedélyezésének szempontjából kedvezményes helyzetben lévő foglalkoztatók számára is egyértelművé teszi, hogy vendégmunkást milyen feltételekkel és eljárásjogi szempontok figyelembevételével tudnak Magyarország területén, huzamosabb időtartamban foglalkoztatni.
A tervezet valamennyire szabályozott keretek közé tereli a vendégmunkát (kvóták lesznek, maximum három évig tartózkodhatnak stb.), ugyanakkor meg is könnyíti az itteni munkavállalást (a tartózkodási engedéllyel együtt jár a foglalkoztatási engedély).
A témakörben figyelemre méltó a Világgazdaság interjúja Czomba Sándorral. A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár ugyan azt hangsúlyozza, hogy a kormány ezzel a törvénnyel „bezárja kiskapukat” a külföldiek foglalkoztatása előtt, kissé elbújtatva, de mégis elhangzik, hogy a javaslat célja az, hogy irányítható módon, szabályozott keretben lehessen tartani a magyar munkaerőpiaci folyamatokat. Ez azért fontos,
mert már eddig is számos beruházás érkezett és még fog is érkezni az országba, amelyek együttesen több százezer fő foglalkoztatását teszik szükségessé.
Illetve ha nincs szabad magyar munkaerő, akkor
először a környező országbelieket veszik számításba, majd ha további humán erőforrás is indokolt, a harmadik országbeliek foglalkoztatása következhet soron.
Talán nem tévedünk nagyot, hogy ezzel törvénnyel a kormány a külföldi vendégmunkások százezreire készül, és erre készíti fel a közvéleményt is.
És most fel lehetne idézni a „Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját” szlogent, de talán hasznosabb, ha a racionalitás talaján állva értelmezzük, hogy mi történik itt.
Sokan vannak, akik úgy vélik, hogy a magyar iparnak szüksége van vendégmunkásokra, e nélkül még nagyobb lenne a baj, mások szerint a vendégmunkások konzerválják az „összeszerelőüzem Magyarország”-ot és az alacsony fizetéseket.
Hány külföldi munkavállaló van Magyarországon?
2022-ben az előző évihez képest a külföldi állampolgárságú alkalmazottak 14 százalékkal, 81 ezer főre nőtt, amihez a legnagyobb mértékben az ukrán munkavállalók járultak hozzá – közölte a KSH.
Az ukránok egy év alatt 5200 fővel, 24%-kal lettek többen.
2022 második felében egy kisebb átrendeződés történt: míg az ukrán alkalmazottak számának 2021 második negyedéve óta tartó növekedése lelassult, így a külföldi alkalmazottakon belüli arányuk kevéssel csökkent, addig néhány unión kívüli országból (pl. Fülöp-szigetek, India) érkező munkavállalóé nőtt. (Ebbe a folyamatba illeszkedik a Fülöp-szigetekiek Szombathelyre érkezése is .)
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai részletesebbek, viszont a legfrissebb adatok 2021-esek. Ekkor Vas megyében 407 munkavállalási engedélyt adtak ki, ugyanakkor figyelembe kell venni, bizonyos hiányszakmák esetében Magyarország engedélyezi a szerb és ukrán állampolgárok hazai foglalkoztatását munkaerőpiaci vizsgálat nélkül is.
