Az 1890-ben és '91-ben, Schiller János tervei szerint épült ortodox zsinagóga újranyitása a centenáriumi évnek köszönhető. A soproni önkormányzat szeptember 25-ig minden szombaton lehetővé teszi a látogatást 14-től 19 óráig.
Az izraelita polgárok jogegyenlőségét az 1867-es XVII. törvénycikk mondta ki, ennek volt köszönhető, hogy Sopronban 1869-ben neológ, 1871-ben pedig ortodox hitközségek is alakultak. Az ortodox hívők papréti zsinagógája eredetileg a térre nézett, most a látogatónak meg kell kerülnie az épületet. Belépve csak elképzelni tudjuk a puszta téglafalak között milyen lehetett teljes pompájában a zsinagóga. A Tóraolvasó középen állt, a nők a karzaton foglaltak helyet. Ebből mindössze a karzatot tartó öntöttvas oszlopok maradtak fenn.
A vészkorszakban a Papréten is gettót alakítottak ki, majd a soproni zsidókat is deportálták. A túlélők még visszatértek templomukba, de a szocializmus végleg felmorzsolta közösségüket. Ma már azt sem tudni pontosan, hogy került el a hitközségtől a zsinagóga tulajdonjoga. Nehéz is volt visszaszerezni, hosszú évekig tartott. Sándor Péter, a közösség motorja is sokat tett ezért halála előtt.
S hogy mi köze az 1921-es népszavazásnak a zsidó hitközséghez? Nagyon is sok! A város izraelita polgárai ugyanis - ahogy ezt nyilatkozatban is tudatták - örömmel adtak kifejezést "a magyar hazához való hűséges ragaszkodásuknak".
Nekik is köszönhető tehát, hogy Sopron magyar maradt.
