Volt egyszer egy játszótér

Olvasói levél Széchenyi István tisztelőjének nagycenki látogatásáról.

Széchenyi István egy tisztelője a közelmúltban ismét ellátogatott Nagycenkre. Azt tudta, hogy a Múzeum néhány évre bezárt a múlt év végén - "megújul", ahogy azt "odafönt" nevezik a néhány évente egymást követő és tapasztalatai szerint egyre csapnivalóbb átalakításokat -, de tudta, hogy a Mauzóleum a járvány után újra kinyitott, látogatható.

Széchenyis fajáték a kert végében.
olvasó
Valódi hírek Sopronból és környékéről! Légy az enyugat.hu támogatója!
Támogatom

Útban a temetőben lévő Mauzóleumba betért volna a Szent István-templomba, de zárva volt. Ekkor eszébe jutott az évekkel ezelőtt látott "Széchenyi-játszótér" a plébánia udvarán, ami játékos formában mutatja be a Legnagyobb Magyar munkásságát.

Nyitott (azaz hiányzó) kapun lépett be az udvarra és döbbenten látta a ledózerolt terepet a játszótér helyén. Csak az udvar legvégén maradt meg egyetlen fából készült fajáték, a hajóban álló és távoztában integető Széchenyi.

Feltételezte, hogy a plébánia felújítása zajlik, amiről az udvaron és a boltíves tornác alatt lévő építési anyagok árulkodtak. Bizakodott, hogy a játszótér többi játékát (például a "családfa") biztonságban, az épületben tárolják.

Az egyik ajtón rajzos feliratot látott: "Sosem volt könyv. Nyisd ki!" Engedett a felszólításnak, belépett. Odabenn szétnézve kiderült, hogy ez egy "Sosemvolt könyv játszóház Széchenyi és koráról". Látott "Széchenyis" társasjátékot, a falon a játék szabályai, feszületek, számlakönyvek egyvelege... Néhány felvételt készített a látottakról, aztán távozott. A játszótér játékai nem voltak a helyiségben.

Kilépve a Széchenyi térre, úton a Mauzóleumba arra gondolt, hogy a plébánia bejáratára is kitehetnék a "Sosemvolt Széchenyi-játszótér" feliratot, de azért reménykedett, hogy a plébánia felújítása után az udvaron ismét megjelennek a történelmi játékok, nem lettek a "megújulás" áldozatai, nem lettek porrá és hamuvá.

A Mauzóleumban csökkent a rossz kedve, mikor hallgatta a nagy tudású idegenvezető hölgyet az építtetőkről, a "lakókról", Széchenyi döblingi éveiről, halála körülményeiről, temetéséről. Eszébe jutott Széchenyi István mondása: "Borúra derű!"

A szerkesztőség megjegyzése:

Szerettük volna megtudni, mit történt a játékokkal, de Nagycenk plébánosa érdeklődésünkre annyit közölt, hogy nem kíván ebben a kérdésben nyilatkozni.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? A szerkesztőségünkkel szeretne közölni valamit? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: [email protected]

Kérjük válasszon:

Hozzásszólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hírek