Sopronban százak, sőt, talán ezrek is kerékpároznak nap mint nap. Sokaknak ez a mindennapi közlekedési módja, de az utóbbi években úgy tűnhet, a bővülés tendenciája megtorpant, ezzel szemben egyre több az autó. Látjuk, tapasztaljuk, hogy a nyugati nagyvárosokban, de akár Budapesten vagy Bécsben is nagy hangsúlyt fektetnek a kerékpározás népszerűsítésére, de vajon milyen a kerékpárosok helyzete Sopronban?
Röviden: nem túl jó. De akkor kezdjünk is bele a részletezésbe. Alapvetően bontsuk háromfelé a kerékpárosokat. Vannak a sportolók, akik az erdei mountain bike pályákra járnak, vagy az országúton, nagy sebességgel tesznek meg túrákat. Vannak azok, akik hobbi szinten, esetleg családdal, hétvégente bringáznak egyet. És vannak azok, akiknek tényleg ez az elsődleges közlekedési módjuk. Úgy gondolom, a városi közlekedésben elsősorban őket kell szem előtt tartani, hiszen az autópályákat sem a versenyautóknak építik, hanem azoknak, akik kényelmesen, gyorsan és biztonságosan akarnak eljutni A pontból B pontba.
A városban többféle kerékpáros infrastruktúra épült ki az elmúlt 20 év során. Vannak kerékpárutak, osztott és osztatlan gyalogkerékpárutak, nyitott és zárt kerékpársávok, kerékpáros nyomok. A koncepció pedig elvileg az, hogy ezeket egy "hálózatba" kössék, több-kevesebb sikerrel. Ugyanis sok helyen egész egyszerűen nem életszerűen jelölték ki a nyomvonalat, nem ott alakították ki a kerékpáros infrastruktúrát, ahol az logikus lett volna.
Vegyük például a Várkerületet. Itt ugyebár a felújítást követően kerékpárút létesült a páratlan oldalon, aminek ugyan olyan klinkertéglás burkolata van, mint a gyalogos felületnek. A keresztutcák közül kettőnél a kerékpárútnak van elsőbbsége, de a figyelmetlen autósok ezt gyakran észre sem veszik, beállnak a kerékpáros átvezetés közepébe, vagy nem adják meg az elsőbbséget. A gyalogosok pedig, mivel a "járda" egy szintben van a kerékpárúttal, gyakran rátévednek, ehhez pedig a teljes járdaszélességet elfoglaló teraszok is hozzájárulnak. A Deák téri kerékpárút a város egyik legnépszerűbb kerékpáros infrastruktúrája. A tervezés során azonban elég szűk lett, az aszfaltréteg pedig az elmúlt 14 évben leromlott. Hasonló a helyzet az Ágfalvi úton is, ahol elvileg osztott gyalogkerékpárút van, de olyan kátyúkat kell néha kerülgetni, hogy az ember örül, ha nem bukik orra. Nem beszélve az egyik sáv negyedrészét elfoglaló sövényről. Kerékpársávot a városban csak a Várkerület egy szakaszán, a Széchenyi téren, az Erzsébet utcában, az Állomás utcában és a Mátyás király utcában találhatunk. Ezek párhuzamosan haladnak az egyirányú utcák irányával, különösebb biztonságot nem nyújtanak, sokkal több értelme lett volna, ha ellenirányú kerékpársávot alakítanak ki.
Igen, ha a kerékpározást népszerűsíteni szeretnénk, annak a legjobb módja talán, ha engedményeket adunk a kerékpárosoknak, hogy megérje kerékpárra ülni az autóval szemben. Erre tökéletes megoldás lenne például néhány egyirányú utca kétirányúsítása kerékpárosok számára, vagy zsákutcák megnyitása, kerékpáros továbbhaladási lehetőséggel. Érdemes lenne felmérni azt is, milyen útvonalon jár sokat a város kerékpáros társadalma, az eredmények fényében pedig konstatálni, hogy van-e ott megfelelő kerékpáros infra, kell-e valamennyire beavatkozni a közlekedési rendbe. A Magyar Kerékpárosklub ajánlása szerint nem célszerű összeereszteni a kerékpárosokat és gyalogosokat. Ahol van hely, ott inkább a gépjárműforgalommal osztozzanak a kerékpárosok, ők is járművet vezetnek.
Persze ha ki is épülne egy korszerűbb, fejlettebb kerékpáros infrastruktúra, akkor is szükség van szemléletformálásra. Egyrészt a gépjárművezetők részére, köztük ugyanis nagyon sokan vannak, akik szinte teljesen figyelmen kívül hagyják a kerékpárosokat, pedig ők is ugyan olyan résztvevői a közlekedésnek, csak nem motor hajtja a járművüket. Sok kerékpárosnak is szemléletváltásra lenne ugyanakkor szüksége, ugyanis rengetegen közlekednek még mindig járdákon, pedig tudható, hogy rendkívüli eseteken kívül ez tilos és fokozottan balesetveszélyes is, sokan pedig a tiltás ellenére is behajtanak egyirányú utcákba, de előfordul olyan is, hogy átmennek a piroson, míg mindenki más nyugodtan, békésen várakozik. Na persze a gyalogosok sem szentek mind, közülük sem ismerik fel sokan a kerékpárút táblát...
A város több pontján pedig a jelenlegi kerékpárutakon, gyalog- és kerékpárutakon is hiányoznak táblák, lekoptak a felfestések, feltöredezett az aszfaltburkolat, ezek mind-mind olyan dolgok, melyeket javítani kell ahhoz, hogy többen kerékpárra pattintsanak. Az életszerűtlenül vezetett útvonalaknál pedig el kell gondolkodni, szükség van-e erre a megoldásra, nincs-e valami B verzió, ami tényleg a kerékpárosok előnyére fordulna. Akár mi is lehetnénk a magyar Amszterdam (minden értelemben).
