A fiatalok könnyebben boldogulnak a nagyvárosokban, a lakáshoz jutás, a továbbtanulás, a jobb fizetés, a nagyobb lehetőségek mind arra ösztönzik Európa fiataljait, hogy elhagyják a falvakat, a családi gazdaságokat. Hosszútávon ez rengeteg problémát rejt magában, kiüresednek a falvak, elnéptelenedik a vidék, átalakul a hagyományos mezőgazdaság... Az Európai Unió szeretné megállítani a negatív folyamatot, de hogy ezt megtehesse, előbb meg kell ismernie a fiatalok elvándorlásának pontos és összetett okait, motivációit. A gondok feltérképezésére és a lehetséges megoldások összegyűjtésére vállalkozik az az uniós projekt, aminek keretében öt helyszínen elemzik a problémákat a projektbe részt vevő partnerek. Az első két találkozót a pandémia miatt online lehetett csak megtartani, a szerbiai konferenciát viszont már személyes részvétellel rendezték meg a Fruska gorai nemzeti parkban. A magyar, azaz sopronkövesdi delegáció mellett horvátok, szerbek, olaszok, észak-macedónok, szlovének és észtek osztották meg tapasztalataikat arról, ők mit tesznek annak érdekében, hogy a fiatalok ne a nagyvárosokban keressék boldogulásukat, hanem vidéki szülőhelyükön. A szerbek és az észak-macedónok ugyan még nem tagjai az EU-nak, a probléma ugyanakkor náluk is élő, a felkészülésben pedig segíthetik őket a tapasztaltabbak.
A vidék megtartó erejének általános nehézségei csaknem egyformák az unióban és azon kívül is - derült ki az előadásokból. Szinte mindenhol a helyi vagy közeli munkalehetőségek hiánya okozza a fiatalok elvándorlását a kisebb településekről. Legalábbis ezt az okot találták a legnyomosóbbnak a konferencián részt vett partnerek. Ezen kívül az utazási nehézségeket, az infrastruktúra elmaradottságát, a szociális és intézményi háttér elégtelenségét, a kulturális élet hiányát sorolták a vidék hátrányaihoz.
Arról is szóltak előadások ki mit tesz a folyamat megállítása érdekében, illetve mit kellene tenni a vidékért és a fiatalokért.A fiatal gazdák anyagi támogatása mindenhol opció, az unió is támogatja a családi farmok fejlesztését. "Helyben kell megteremteni a szívnvonalat; az infrastuktúrát, az intézményeket, a munkahelyeket. Általánosságban az életminőség javítása a cél" - hangzott el több előadásban is. Az észtek már az iskolai programokkal érzékenyítenek: a kötődést igyekeznek elmélyíteni. A horvátok a fejlesztések és támogatások mellett arra helyeznek hangsúlyt, hogy az alulról jövő kezdeményezések, azaz a vidéki emberek ötletei és megoldási javaslatai valósulhassanak meg: összehozzák a civileket és a hivatalokat, szervezeteket. Sopronkövesd a jó példáival vesz részt a projektben, miközben másoknál bevált lehetőségeket is szívesen eltanul. Februárban a Sopronhoz közeli település szervezte a találkozót, az online konferencián fiatalok is részt vettek, akik saját tapasztalataikat osztották meg a nemzetközi hallgatósággal. Az akkori eszmecsere összegzését Pappné Holecz Zsuzsanna prezentálta a szerbiai konferencián.
Sopronkövesd megtartó ereje erős, a településről nem elköltöznek, hanem betelepülnek a fiatalok, ugyanakkor életminődésük biztosítása itt is cél és feladat. Az intézményrendszer folyamatos bővítésével az önkormányzat megteremti a helyben maradás feltételeit, sőt, a színvoanalas életteret is biztosítja. Szerencsés földrajzi helyzetéből adódóan a faluban élőknek a munkalehetőségek sem okoznak gondot, az önkormányzat pedig különösen nagy hangsúlyt fektet a kulturális rendezvények és programok sokszínűségére és minőségére. Ezek után még érdekesebb, hogy a magyar fiatalok mit neveztek meg a jó vidéki élet alapfeltételeinek: az infrastruktúrát, a jó közlekedést és a kereskedelmi választékot. Szerintük a fiatalok vidéki letelepedését és lakhatását központilag is támogatni kellene és ennek törvényi feltételeit a politikának kell megalkotnia. Főleg a jelenlegi helyzetben, amikor az önkormányzatok anyagi mozgástere eléggé szűkös.
- A falvak életébe, irányításába be kell vonni a fiatalokat, biztosítani kell az alapvető feltételek mellett azt a közösséget, amiben jól érzik magukat, s ami biztos hátteret ad céljaik eléréséhez. Sopronkövesd szeretne ilyen közösség lenni, s a konferencia megerősített bennünket abban, hogy jó úton járunk - összegezte tapasztalatait Fülöp Zoltán polgármester. A magyar delegáció számára különösen érdekes élmény volt, hogy uniós országként megoldásaik, javaslataik azoknak jelentettek útmutatást és segítséget, akik még csak most szeretnének az európai közösség tagjaivá válni.
Enyugat szubjektív: A határok még mindig akadályok
Míg az uniós pályázatok hatalmas összegeket ölnek a nemzetek közötti kommunikációra, a kapcsolatokra és a jó példák átadásának lehetőségére, a határok még mindig jelentős akadályokat képeznek. Különösen nehéz ezt megélni a Vajdaságban, ahol történelmileg összetartozó egységet vág ketté az országhatár. De nem elég, hogy elválaszt, ezzel mintha még hencegne is. A tompai határátkelőn a magyar delegációnak is ugyanúgy órákat kellett várnia, mint a svájci rendszámú vagy a szlovák kirándulóbusznak. Önmagában nem a várakozás negatív élmény, hanem annak mindenáron való demonstrálása, hogy mi már az elit klubban vagyunk, miközben óriásplakátokon kritizáljuk Brüsszelt. A magyar küldöttségnek Európából kijutni/kilépni 20 perc, de belépni két óra. Az uniós buszsávot a magyarok nem működtetik, így a belépők között, bárhonnan jöttek és akárhova tartanak, teljes az egyenlőség. Legalábbis mindenki gyanús…
