A nyugdíjkorhatár meglehetősen gyors ütemben emelkedik, az elmúlt évtizedben pedig számos korábbi kedvezmény is megszűnt. A 2014 óta zajló fokozatos korhatáremelés alapján az egyes születési évjáratok küszöbértékei évről évre sávosan emelkedtek - írja a Portfolio . A nyugdíjba vonulás feltétele:
január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév;
1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap;
1953-ban született, a betöltött 63. életév;
1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap;
1955-ben született, a betöltött 64. életév;
1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap;
1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.
A nyugdíjkorhatár emelése 2022-ig lezárul, hiszen az 2022. január 1-től 65 évre emelkedik az 1957-ben vagy később születettek részére. Az idei év második félévében így nem lesz nyugdíjmegállapítás a korhatár aktuális betöltése alapján, éppen úgy, ahogyan 2020 első félévében sem volt.
A férfiak és a nők nyugdíjkorhatára is 65 év lesz, de a nők esetében öregségi nyugdíj kiszámítása már 40 év szolgálati idő után is megtörténhet, függetlenül attól, hogy hány évesek. Ebbe legfeljebb 8 évet lehet gyermeknevelési időként beszámítani, vagyis legalább 32 évi szolgálati időt keresőtevékenységgel, munkával kell megszerezniük.
A szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végzők korábban korkedvezményben részesültek, de ez a lehetőség 2014. december 31-ével megszűnt. A korábban megszerzett korkedvezmény érvényesíthető azokban a munkakörökben, amelyeket a nyugdíjtörvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet ma már hatályát vesztett melléklete sorol fel, így például a bányászok esetében. De ezzel csak a korhatár előtti ellátást lehet igényelni, vagyis csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat jelent.
