Az elmúlt két hétben jelentősen felgyorsult hazánkban a járvány terjedése - szögezte le Röst Gergely matematikus, a járványmatematikai modellező és epidemiológiai elemző munkacsoport tagja a Portfolio.hu-n megjelent írásában. Felhívta a figyelmet arra, hogy a vírus terjedését jellemző reprodukciós szám (hogy egy fertőzött átlagosan hány másik embert fertőz meg) 1,2-ről 1,4-1,5-re emelkedett, ami magasabb érték, mint ami a második és a harmadik hullám felívelő szakaszát jellemezte, ráadásul ez a gyors növekedés viszonylag magas esetszámok bázisáról indult meg.
Mint írja, az októberi gyorsulás nem csak Magyarországra jellemző: egész Közép-Európában hasonló trendforduló történt. És felteszi a kérdést, hogy miért pont most következett be ez a hirtelen változás?
A matematikus úgy látja, hogy a helyzet romlásához a térségben nem járult hozzá az intézkedések lazítása, ahogy nem valószínű az sem, hogy a kontaktusok száma megnőtt volna: áprilistól nyár végéig folyamatosan nőtt a kontaktusok száma, azóta viszont nem nagyon. De a közölt adatok sem torzítanak, ahogy több tesztelés sem történt. Az egyéni védekezés szintje sem csökkent, sőt: felméréseik szerint a maszkviselési hajlandóság az elmúlt hetekben növekedett.
Nem látható új variáns terjedése sem, bár mivel a régiós országok nem járnak élen a variánsmonitorozásban, így kérdéses hogy egy, a környékünkön felbukkanó új variánst képesek lennének-e észlelni - teszi hozzá.
Ugyanakkor azt lehetségesnek tartja, hogy a jelentős számú behurcolásnak szerepe van a járvány felfutásában, de ugyanígy a szezonalitás és a környezeti tényezők is hozzájárulnak, ahogy az emberek gyengülő immunitása is. Utóbbi kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy több publikáció szerint néhány hónap elteltével a fertőződéssel szembeni védettség jelentősen gyengül.
Azt is lehetségesnek tartja, hogy más légúti vírusok okozta járvány akadályozta egy ideig a koronavírus terjedését. Ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy ezt a magyarázatot gyengíti, hogy jelenleg is nagy számban cirkulálnak más légúti vírusok. Végül pedig elképzelhetőnek tartja, hogy most ért el a negyedik hullám olyan alacsonyabb oltottságú, sérülékeny csoportokhoz, akik körében emiatt gyorsabb a terjedés .
A megoldást pedig egyrészt az átoltottsági szint növelésében, illetve a minél gyorsabban beadott harmadik oltásban látja. Ehhez viszont hozzáteszi, hogy az előttünk álló kritikus hetek történéseit egy új oltási kampány sem tudja már érdemben befolyásolni, mert ehhez kevés az idő . Így más eszközök kellenek, melynek része a szélesebb körű maszkhasználat és egyéb kockázatarányos célzott intézkedések .
