A padlás című kirobbanó sikerű és erejű produkcióval búcsúzik az évtől a Soproni Petőfi Színház társulata. Az előadást december 30-án este hét órakor, 31-én pedig délután három órakor tekintheti meg a közönség a leghűségesebb város teátrumában Pataki András rendezésében. A zenekaros, emlékezetes hangzásvilág, a színészek magas szintű teljesítménye, a legendás történet, a slágerré vált dalok kicsikre és nagyokra egyaránt hatottak eddig is. A stáb már készül, hogy újra kinyissa a Varázskönyvet.
Az elmúlt évek egyik emlékezetes sikerét érte el A padlás stábja a soproni színházban. A darabot tavaly október elején tűzte műsorra a teátrum a közönség nagy várakozása mellett. Több alkalommal székükből felállva vastapssal ünnepelték a darabot színpadra állító csapatot. Amikor majd hét hónapnyi kényszerszünet után ismét kinyitottak a színházak, a félig mese, félig musical volt az, amely a nagyszínpadon várta a nézőket. A padlás Sopronban bekerült a színház históriáskönyvének aranyoldalaira.
A musical több mint harminc évre visszanyúló történetében először fordult elő, hogy nem zenei alapról, hanem minden egyes alkalommal a színpadon játszó 25 tagú zenekar kíséretében szólaltak meg az előadás legendássá vált dalai Oberfrank Péter vezényletével. A szimfonikus átiratot maga a zeneszerző, Presser Gábor és Holló Aurél, az Amadinda együttes tagja készítette még 2009-ben, s azóta is csiszoltak a művön, így az országban ezt a változatot még senki nem játszotta. Sőt, az idei fertőrákosi barlangszínházi szezon szenzációjaként a produkció főszereplői Presser Gáborral énekelhettek három dalt az ikonikus musicalből.
A rendező Pataki András abba az időbe, évbe - 1986-ba - vitte a történetet, amikor a musical dalai megszülettek. Ebben az esztendőben volt a csernobili atomkatasztrófa, ekkor kapott ki a magyar labdarúgó válogatott 6:0-ra a szovjet csapattól a mexikói labdarúgó világbajnokságon. A darabban utalnak Papp Istvánnak, a Videoton Elektronikai Vállalat akkori vezérigazgatójának felettébb gyanús halálára. Az időutazás és a retró hangulat mellett Pataki András szerint a mesébe ágyazott mű talán egyik leglényegesebb üzenete, hogy materiális közegben is létezik a transzcendens világ a szellemekkel együtt, a gonosztevők lélekben megjavíthatók és van élet a halál után. S, ez egy olyan korszakban is így volt, amikor a kilátástalanság érzése és a nyugati szabadság iránti vágy mellett az égi világba vetett hit segítette az embereket.
A történetben szereplő szellemek repülését az országban egyedüli, nemzetközileg is elismert színházi reptető csapat biztosítja. Akad olyan művész, aki a zsinórpadlás nyolc méteres magasságból fejjel lefelé ereszkedik le a színpadra.
A padlás csapata:
Az előadásban a Rádióst Papp Attila játssza. Sünit Molnár Anikó formálja meg, a Mamókát Szőcs Erika alakítja, Barrabás–Révész szerepében Marosszéki Tamás látható. A Herceg Savanyu Gergely, a Lámpás Orbók Áron, a Kölyök Kisfaludy Zsófia, a Meglökő Kiss Noró. Témüllerként Major Zsolt, Detektívként a Jászai-díjas Kovács Frigyes lép színpadra. Az Üteg Rovó Péter, Robinson, felvételről, Mikó István Jászai-díjas, érdemes művész. A szobor Füsi Zsolt. A koreográfus és szcenikus Szakál Attila, a jelmeztervező Szélyes Andrea. A díszlet és rendezés a Jászai-díjas Pataki András munkája. A fénytervező Kovács Ferenc. A korrepetitor Sárdy Barbara, a kreatív munkatárs Pomezanski György. A vizuális tervező András Fruzsina. A rendezőasszisztens Simon Andrea, az ügyelő Horváth Dávid. Az előadás két karmestere Oberfrank Péter Liszt-díjas, érdemes művész és Tassonyi Zsolt.
