Orbán: a világ csak azokat tiszteli, akiknek van merszük és erejük
A békemenet a Kossuth-térre ért, ott beszélt a miniszterelnök.
Többórás vonulás után érkezett meg a Civil Összefogás Fórum (CÖF) – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) által szervezett Békemenet a Kossuth térre – írja az Index –, ahol Orbán Viktor mondott beszédet, aminek a kivonatát közöljük.
Orbán Viktor beszéde elején külön köszöntötte azokat, akik Kárpátalján vannak most velünk. Egész jól nézünk ki, talán még soha sem néztünk ki olyan jól, mint éppen ma.
A miniszterelnök azzal folytatta, hogy október 23-án megüzenték a baloldalnak: nem oda Buda, sőt, „ha jól látom az esélyeket”, nem oda Pest sem. Azt is megüzenték, nem hagyják, hogy visszarántsák hazánkat a baloldali rémálomba, hogy ismét csődbe vigyék Magyarországot, megüzenték, hogy Magyarországnak előre kell mennie, megüzenték, hogy a jobboldalon nem jámbor lúzerek vannak, akik megijednek a baloldal mögött álló befolyásos nemzetközi médiától, a brüsszeli bürokratáktól, vagy a gazdag Soros Györgyöktől. Megüzentük, hogy harcolni fogunk.
Orbán Viktor kifejtette, hogy több mint száz választási gyűlést tartottak, és bekopogtak több millió ajtón, „erőnk és esélyeink napról napra nőnek”. A kormányfő nem is emlékszik, mikor álltak utoljára ilyen jól a csillagok 19 nappal a választás előtt.
Orbán elmondta az ellenzékkel kapcsolatban elmondta, ma együtt sóhajt az ország: micsoda szerencse, hogy most nem ezeknek a kezében van Magyarország kormányrúdja. Arról is beszélt, hogy végső kétségbeesésükben idehívták már Donald Tuskot is Lengyelországból.
„Idehozták azt a lengyelt, akit otthon is szégyellnek” – fogalmazott Orbán Viktor. Hozzátette: Tusk először szétverte a saját pártját Lengyelországban, majd a Néppártot Brüsszelben. „Maga a fekete macska, aki bajt hoz az ember fejére” – mondta Orbán Viktor. Majd azt is kijelentette: sose akadályozd meg az ellenfeledet abban, hogy hibát kövessen el.
Kifejtette: a magyaroknak régóta szokása, hogy amikor az ország sorsa fordul, közösen döntenek, hogyan kerülhetjük el a bajt. Ez a mi legnagyobb erőnk, több mint 1100 éve ezt csináljuk – mondta a kormányfő.
Komoly dolgokról kell beszélnünk – folytatta Orbán Viktor, hozzátéve: háborúról és békéről, a haza üdvéről és a fenyegető veszélyekről. Mióta az eszünket tudjuk, mióta létezik közös magyar nemzeti emlékezet, a magyarok mindig ugyanazt akarták a Kárpátok alatt. Legyen béke. Legyen szabadság. Legyen egyetértés. A békéhez, a szabadsághoz és az egyetértéshez ugyanarra a dologra van szükségünk: erőre.
Orbán Viktor ezután felsorolta: gyenge nép nem kap békét, legfeljebb megkegyelmeznek neki, gyenge nemzetnek nem jár a szabadság, legfeljebb hamis gulyás a barakkjába, gyenge nép nem tud tető alá hozni semmilyen egyetértést, legfeljebb beletörődhet a sorsába. A béke, a szabadság, az egyetértés az erős népek jutalma. Kétszázezerrel több gyerek született, mintha a baloldal maradt volna kormányon – jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve: aki dolgozni akar, annak jut munka, van nemzeti alkotmány. Egy az ország, egy a haza és egy a nemzet.
A kormányfő úgy látja, hogy van belevaló külpolitikájuk, képesek lezárni a határokat, ütőképes hadsereg lesz, világszínvonalú hadiipar, kulturális fejlesztések Budapesten, és egymásnak adják a kilincset a legnagyobb sportrendezvények. A magyar név megint szép lesz, méltó régi, nagy híréhez, mert a világ csak azokat tiszteli, akiknek van merszük és erejük, hogy kiálljanak magukért.
Orbán Viktor kitért az orosz-ukrán háborúra is, úgy fogalmazott, hogy emberemlékezet óta nem volt ilyen március 15-énk, kitört a háború a szomszédunkban, abban az országban, ahol magyarok százezrei élnek, ma katonáinknak és rendőreinknek a déli határ mellett most már a keleti határunk biztonságát is fegyverrel kell garantálniuk.
„Vannak országok, akik háborúval akarják elérni a céljaikat, de mi tudjuk, hogy az a legjobb háború, amit sikerül elkerülni” – jelentette ki Orbán Viktor. Oroszország, az orosz érdekeket nézi, Ukrajna pedig Ukrajnáét, se az USA, se Brüsszel nem fog magyar fejjel gondolkodni, és magyar szívvel érezni. „A magunk érdekeit nekünk kell képviselnünk. Higgadtan és bátran” – fogalmazott a kormányfő.
Ebből a háborúból ki kell maradnunk. Egyetlen magyar sem kerülhet az ukrán üllő és az orosz pöröly közé. Ezért se katonát, se fegyvert nem fogunk küldeni a harcterekre – fejtette ki. Orbán Viktor szerint a baloldal elvesztette a józan eszét, és holdkórosan beletámolyogna a háborúba, magyar katonát és magyar fegyvert akar küldeni a frontvonalba. Ezt nem fogjuk megengedni. Nem hagyjuk, hogy a baloldal belerángassa Magyarországot ebbe a háborúba. Nem hagyjuk, hogy a baloldal katonai célponttá tegye Magyarországot, célponttá tegye az itthoni és a kárpátaljai magyarokat.
Orbán Viktor azt mondta: a háborús veszély nem csökkenti, hanem növeli, sőt, az egekbe emeli a választás tétjét. Békepárti jobboldal vagy háborús baloldal? Építkezés vagy rombolás? Előre vagy hátra? – tette fel a kérdést, majd úgy fogalmazott: Mi azt mondjuk, őrizzük meg Magyarország békéjét és biztonságát. Aki a békére és a biztonságra szavaz, az a Fideszre szavaz. A kormányfő szerint keresztény szívvel kell éreznünk, illetve magyar fejjel kell gondolkodnunk. Magyarország segít a menekülteknek, de továbbra is elutasítja a migrációt.
„Mi sem tudjuk mi lesz a háború vége, nem tudjuk mit hoz a jövő. Minden eshetőségre készen kell állni” – mondta. Orbán Viktor úgy véli, olyan kormány kell, amelyet nem érhet meglepetés, és amelyik nem most merészkedik ki először a nyílt vízre. Ez most nem az amatőrök órája, ez most nem a dilettánsok ideje. „A hazánkra nagy veszélyek leselkednek. És nagy veszély ellen a nagy győzelem a legjobb orvosság”.
A kormányfő felidézte: egyszer megkérdezte Arnold Schwarzeneggert, hogy hány fekvőtámaszt csinál, ő pedig azt válaszolta, hogy onnantól számolja, ha fáj. Így vagyunk ezzel mi is a kampányban. Ilyenkor kell rátenni még egy lapáttal. Kérlek benneteket, tegyetek rá még egy lapáttal. Orbán Viktor rögzítette, hogy 31 napja kilovagoltak, nagy távolságot tettek meg és rengetegen csatlakoztak hozzájuk, az ország mellettük áll.
Ezt a választást meg kell és meg is fogjuk nyerni. Megnyerjük, és akkor béke, biztonság és nyugalom lesz Magyarországon. A miniszterelnök azzal zárta beszédét, hogy a célegyenesbe fordulnak, 19 nap menetelés vár rájuk és április 3-án megvívnak, „induljunk hát és nyerjük meg életünk legfontosabb csatáját, adjuk meg nekik, ami jár és védjük meg Magyarországot. Mi magyarok együtt, nem másért, hanem egymásért".
Az ellenzék tizenkét pontot fogalmazott meg kormányváltó nagygyűlésén
A Kossuth-téren zajló eseményekkel szinte egy időben tartotta meg kormányváltó nagygyűlését az egyesült ellenzék, természetesen több felszólalóval.
Az ellenzéki nagygyűlés első politikai megszólalója Iványi Gábor lelkész, a Magyarországi Evangélikus Testvérközösség alapítója volt, aki azzal kezdte, hogy a lengyel, a cseh és a szlovén miniszterelnök vonatra ült és elment meglátogatni az ukrán államfőt. Kérték, hogy menjen velük Orbán Viktor is, de nem tette, mert fontosabb dolga akadt itt Budapesten. Bibliai példákat hozott a lelkész és utalt arra, hogy a 3 kormányfő mellett majd lesz egy magyar vezető is április 3-a után, aki negyedikként elmegy majd velük ismét Kijevbe. Ő pedig Márkii-Zay Péter lesz.
Nincs magyar szabadság világszabadság nélkül, hiszen 1848 és 1956 fiataljait ma kijevi srácoknak és harkovi fiataloknak nevezzük. A magyar kormányfő évek óta agitál az Ukrajna elleni orosz agresszió mellett, majd amikor elkezdődött a háború, hirtelen gatyás békegalambbá változott, és azt mondja, aki fegyvereket akar küldeni az ukránoknak, az bele akar rángatni bennünket a háborúba – vagyis nem segítünk az ukránoknak.
A kormányváltásra készülő ellenzék 12 pontja Így konferálták fel Donáth Annát, Karácsony Gergelyt, Jakab Pétert, Schmuck Erzsébetet, Tóth Bertalant és Dobrev Klárát.
Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője kezdte a beszédek sorát az ellenzéki összefogás tagjai közül. Úgy fogalmazott: ha 1849-ben Bayer Zsolt és társai számoltak volna be a szabadságharc történéseiről, az valahogy így hangzott volna: Petőfi, Kossuth és társai szándékosan provokálták ki a harcokat, így az orosz hadsereg kénytelen volt beavatkozni. A kormány a valóságunkat és az igazságunkat is el akarja törölni. Az orosz hazugságokat terjesztő fideszes propaganda Európa- és szabadságellenes. Az első pontunk: követeljük a sajtó szabadságát, az orosz és a fideszes propaganda eltörlését!
Amit az állami iskolákkal műveltek, az vállalhatatlan, ezért járatják a fideszes politikusok magániskolákba a gyerekeiket. A mindenüket bátran kockáztató tanárok kiállnak a szabadságért – dicsérte a pedagógusokat a Momentum politikusa. A ’48-as forradalom szellemisége bennünk is tovább él, azokban, akik sosem alkudnak meg a hatalommal. Felelős minisztériumot Budapesten – így hangzott Petőfiék második pontja 1848-ban. Kijelenthetjük, hogy nem felelős az a kormány, ahol külön propagandaminiszter van, de nincs oktatási miniszter. A második pontunk ezért így szól: Legyen külön egészségügyi és oktatási miniszter Budapesten!
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere azt mondta, hogy a hatalom embereit felváltja majd a emberek hatalma. Törvény előtti egyenlőséget minden területen! Tiszteletben kell tartani az egyházak szabadságát, olyan ország kell, ahol a NAV nem Iványi Gáborhoz küldi az ellenőreit, hanem a Karmelita kolostorba. „Meg kell védenünk a gyermekeinket a Fidesztől és az általa képviselt gyűlöletpolitikától. Ezért meg kell becsülni a tanárainkat, akiket most a hatalom fenyeget, de ők mégis kiállnak magukért. Ezért holnap mi is álljunk ki a pedagógusok mellett” – kérte a megjelenteket Karácsony Gergely.
Zavarjuk ki a politikát a magánéletünkből, a hálószobánkból és úgy általában az életünkből – mondta a Párbeszéd társelnöke. A háború a szomszédban megtanított bennünket arra, hogy csak úgy megyünk előre, ha összefogunk. Emberségből jelesre vizsgáztak a magyar civilek, akik a kormány helyett végzik el a menekültek támogatásának munkáját, ami pedig a kormány feladata lenne.
Harmadikként Jakab Péter, a Jobbik elnöke szólalt fel az ellenzéki összefogásból. A bőrkabátban színpadra lépő pártelnök egy idézettel nyitott, amelyet Bayer Zsolt üzent neki Facebookon. Ha valaki kihívja Magyarország miniszterelnökét egy vitára, az gyáván elbújik a várban vagy Vlagyimir Putyin asztala mögé. Gengszterek vannak hatalmon, gengszterek választanak köztársasági elnököt. Április 3-án vesszenek a gengszterek, vesszen a köpcös!
Utalt Orbán Viktorra Jakab Péter, aki grófként hivatkozott Mészáros Lőrincre. Elmondta: 1848-ban Széchenyi István, a legnagyobb magyar volt, nekünk Mészáros Lőrinc, a legbutább magyar jutott. A Jobbik elnöke is beszélt a pedagógusokról, akiket márciusi ifjaknak, hősöknek nevezett. A nyugdíjasokat is hősöknek nevezte, márciusi ifjaknak az ápolókat, a rendvédelmi szervek dolgozóit, az egészségügyi dolgozókat – ők az orbáni rezsim valódi áldozatai Jakab szerint.
Jakab Péter elmondta: felnőttek a feladathoz, megteremtették Magyarország történetének legnagyobb ellenzéki egységét. Ez az ország csodákra képes. Lehetünk egységesek és sokszínűek egyszerre. Elég volt a lopásból és a hazudozásból. Putyin vagy Európa? Háború vagy béke? Kelet vagy Nyugat? Ez a kérdés, válasszatok! A Jobbik elnöke hozzátette: egységbe hív mindenkit Záhonytól Sopronig a békéért, a szabadságért, Magyarországért. „A pártok összefogása nem elég, az emberek összefogására van szükség. Ahol a pártok összefognak, ott kormányt váltunk, ahol a nemzet összefog, ott rendszert.”
Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke szerint narancsbárók uralják az országot, ők azok, akik elvesznek mindent, ami pedig a magyar gazdáké kellene hogy legyen. Ehhez a magyar gazdákat kellene támogatni, a spekulánsokat, oligarchákat kisöpörni. Erre lesz alkalmas Márki-Zay Péter agrárpolitikája. Kiemelten fogják támogatni az egészséges élelmiszerek előállítását. Ezzel együtt követelik a politikai ítélethozatal megszüntetését. Független igazságszolgáltatás nélkül nincs jogbiztonság. Nálunk az igazságszolgáltatás is politikai érdekeket szolgál. Ha az ellenzék nyer, felszabadítja az ügyészséget Polt Péter hatalma alól.
Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke következett, aki a Magyar Nemzeti Bankról és a közpénzekről szónokolt. A Magyar Nemzeti Bank a magánvagyonok gyarapodása helyett a közvagyonért küzdjön. A Fidesz tizenkét éve szándékosan gyengíti a forintot, mert nyerészkedik rajta, így Matolcsy György jegybankelnök is. Így gazdagítják a fideszes strómanokat. Ezen változtatni fogunk. Hiába írta bele az Alaptörvénybe, hogy a jegybankban lévő pénz elveszíti közpénzjellegét. Ez a mi pénzünk, és a kormányváltás után vissza fogjuk szerezni. Az MNB nem a Fidesz házipénztára.
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője azzal kezdte, hogy Szabad ország, szabad egyetem! Egy elnyomó hatalom azért akar megfosztani bennünket a tudástól, mert csak akkor leszünk szabadok, ha minden információhoz hozzájutunk. Utalt a hős pedagógusokra, akik holnap sztrájkolni fognak. Dobrev szerint a tanárok bátrak és hősök, mert azért harcolnak, amiért az ellenzék, vagyis szabad országért, szabad egyetemért.
A 12. pontként a magyar eurót említette a DK-s politikus. Miért kell az euró? Hogy ne porladjanak el a megtakarításaink, hogy ne értéktelenedjen el a pénzünk és azért, hogy ezzel jelezzük, elköteleződtünk egy olyan táborhoz, ahol tisztességes politika folyik, és nem sunyi sumákolás. Olyan Európát szeretnénk, ahonnan nem lehet majd minket eltántorítani, visszahúzni, tehát erős Európa kell, egy Európai Egyesült Államok.
Elfogadta Márki-Zay Péter meghívását az ellenzéki nagygyűlésre Donald Tusk, az Európai Néppárt lengyel elnöke, az Európai Tanács korábbi elnöke, lengyel ellenzéki politikus. Lengyelül beszélt, de szinkrontolmács fordította.
Ma önökkel vagyok, mert lengyel vagyok. Számunkra és az önök számára az olyan szavak, mint szabadság és szolidaritás, nem üres szlogenek. Együtt voltunk 1956 októberében. Együtt voltunk, amikor 1980-ban Lengyelországban megszületett a Szolidaritás. És együtt voltunk 1989-ben is, amikor nemzeteink megszabadították magukat a szovjetek nyomásától. A szabadság és a szolidaritás szó dübörgött itt, Budapesten 1848-ban is. Jól emlékszünk, hogy tegnap volt a születésnapja Bem József tábornoknak. Nagyon határozottan mondom, hogy ha élne Bem József tábornok, önökkel lenne itt ma, és nem Budapest másik helyszínén.
Donald Tusk hangsúlyozta: mindenhol el kell mondani, Brüsszeltől Varsón át Budapestig, hogy „nem akarjuk Putyint Európában”. Az az orosz vízió, amelyet némelyik politikus oszt itt, Magyarországon is, az az autoriter, cenzúrázott és korrupt állam képe. Ezért néz Európa reményteljesen az április 3-i választásokra, ezért a kulcsszereplői önök a választásoknak. A mi harcunk a szabad, demokratikus országért fegyverek nélkül zajlik, szavazólapokkal. Csak akkor leszünk képesek szembeszállni a putyini agresszióval, ha el tudjuk távolítani azokat a politikusokat, akik az ő vízióit osztják. Sok sikert kívánok!
Márki-Zay Pétert azzal kezdte, hogy március 15-e ünnep, és immár 174 éve az. Mint mondta, sohasem voltak olyanok, akik megkérdőjelezték volna, hogy a márciusi ifjak hősök voltak-e, csakúgy, mint az 1956-os fiatalok. Bár harcukat eltaposták, de azóta is generációk idézik fel kitartásukat, és azzal együtt a nép szabadságvágyát. Márki-Zay azt mondta, hogy népünkre a fél világ nézett fel, és lélegzet-visszafojtva figyelte küzdelmeinket. Szimpátia érződött irányunkba, mert a történelem jó oldalán álltunk.
Harminchárom évvel a rendszerváltás után már nem egy nép vagyunk a világ számára, hanem egyetlen arc vagyunk, mert Orbán Viktor kisajátított minket immár tizenkét éve – mondta Márky-Zay. Ez az ember jeleníti meg a világban a népet, nemzetünket, és ő viszi vásárra a bőrünket. Ő az, aki jogot formál arra, hogy megmondja, ki része a nemzetnek, és ki nem.
Orbán az, aki kisstílű játszmáit adja elő a nemzetközi politika színpadán, és tipor bele önérzetünkbe – mondta Márky-Zay. Idehaza is komoly bűne van, családok és családtagok közé, barátok és rokonok közé vert éket. Ezért április 3-án arra kell szavaznunk, hogy ismét egy nép legyünk, és nem lehetünk kívülállók a saját hazánkban.
Elfogadhatatlan, hogy egy ember akarja megmondani, hogy miről mit gondolunk. Elfogadhatatlan, hogy Magyarország sakktábláján csak gyalogok és vezérek vannak, az egyiktől mindent elvesznek, a másik pedig állandóan gazdagszik.
Elfogadhatatlan, hogy harminchárom évvel a rendszerváltás után megint a rossz oldalra sodródtunk, mégpedig saját vezetőink önzése miatt választottuk a szabadság helyett a rabságot – fogalmazott az ellenzék miniszterelnök-jelöltje. Fontos, hogy április 3-án a Kelettel szemben Európát válasszuk. Az önkénnyel szemben csak a szabadságot választhatjuk, és a nélkülözéssel szemben a felemelkedő Magyarországot válasszuk!
Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje négy éve még nem gondolkodott országos politizáláson, mint mondta, most pedig egy fél ország vár tőle megváltást, egy fél ország pedig gyűlöli. Olyan emberektől éri megaláztatás, akiket soha nem bántott és nem is fog bántani – foglalta össze az Index.
( Index / Index / Nyugat.hu)
