A Hansági-főcsatorna megépítése előtt többször előfordult, hogy kiszáradt Európa legnyugatibb sztyepptava, az utóbbi évtizedekben viszont ez már nem volt jellemző. A klímaváltozás, és ehhez kapcsolódóan az elmúlt hónapok csapadékszegény időjárása viszont leapasztotta a tó vízállását. Mivel jelentősebb természetes vízfolyás csak a Vulka-patak, a Rákos-patak, illetve pár kisebb patak táplálják a Fertőt, az fokozottan ki van téve a csapadék mennyiségének. A Fertő tó vízszintje mindig is ingadozó volt, többször ki is száradt. Elbeszélések szerint volt olyan év, amikor medrében veteményeztek, vagy azon keresztül jutottak át Sopronból Pozsonyba. A klímaváltozásnak köszönhetően szélsőségessé váltak az időjárási viszonyok, valamelyik évben aszály, máskor túl sok csapadék a jellemző.
Most épp egy aszályos évben vagyunk, a tó vízszintje pedig már több, mint 30 centiméterrel van az átlagos szint alatt. Emiatt Burgenland tartomány most azon gondolkozik, valamilyen módon vizet kellene vezetni a Fertőbe. A 2000-es évek elején voltak már erre tervek, szóba került a Rába és a Duna is, mint tápláló vízfolyás, ez a terv viszont lekerült a napirendről. A Heinrich Dorner tartományi tanácsos által prezentált terv szerint Magyarországgal tervez Burgenland tartomány kidolgozni egy stratégiát, hogy megmentsék a Fertő tavat, és az ahhoz kapcsolódó ökoszisztémát, a mezőgazdaságot és a turizmust. Konkrétan arról lenne szó, hogy Magyarországról érkezne valamilyen módon plusz víz a mederbe.
Az emberek jellemzően a tó nyújtotta lehetőségek miatt jönnek a térségbe és költik el itt a pénzüket, a turizmus mozgatórugója maga a víz. Ha ez nincs, vagy csak kisebb mennyiségben áll rendelkezésre, már kevésbé lesz vonzó a térség a turizmus számára. De persze ez csak az egyik vége a dolognak. A WWF és a Zöldek kritikát fogalmaztak meg a tervvel kapcsolatban, szerintük ugyanis beláthatatlan következményei lennének annak, ha mesterségesen, teljesen más összetételű vízzel töltenék fel a tavat.
A Fertő ugyanis egy összetett ökoszisztéma, sós tó, a létezéséhez pedig hozzátartozik az is, hogy ingadozó a vízállása. Ha például a Dunából engednének vizet a Fertőbe, az egyrészt felborítaná a tó sóháztartását, melynek köszönhetően olyan mikroorganizmusok pusztulnának el, amik biztosítják most, hogy ne legyen algás a víz. Másrészt a Fertő környezetétől teljesen eltérő hordalék is érkezne a tóba, mely egy idő után egész egyszerűen feltöltené a medret, a tónak pedig vége lenne. Nem beszélve arról, hogy egy ilyen projekt megvalósítása nagyjából végtelen mennyiségű pénzbe kerülne.
