A Soproni Egyetemért Alapítványnak ajándékozott Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. nem akart kiadni közérdekű adatokat, mert szerintük a közérdekű vagyonkezelő alapítványra nem vonatkozik az Infotörvény. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság azonban szerencsére másképp gondolja - írja az Átlátszó, akik tavaly a soproni Erdők Háza építésének akartak alaposabban utánanézni.
A Muckon, az egykori határőr őrs helyén 2021 augusztus elején nyitották meg az Erdő Háza Ökoturisztikai Látogatóközpontot és Vadasparkot, amely közel két hektáros területen található. A Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) kapott az „Alpokaljai kalandozás a Sopron-Fertő térségében” fantázianevű projektre (egy GINOP-program részeként) a kormánytól 477,6 millió forintot, aminek 85 százaléka európai uniós támogatás, 15 százaléka pedig magyar közpénz. Az Átlátszó ki akarta deríteni a részleteket, ezért 2021. szeptember 9-én beadtak a TAEG-nek egy közadatigénylést, amelyben kérték a projekt műszaki leírását. Kérdéseik is voltak: milyen és mennyi fát kellett kivágni a beruházás miatt és mennyit ültettek, illetve hány állat él a vadasparkban, és hogyan kerültek oda. Arra is rákérdeztek, hogy mekkora árbevételre és fenntartási költségre számítanak az Erdő Háza projekt kapcsán, és készült-e előzetes hatástanulmány a projekt megkezdése előtt.
Ahogy azt az enyugat.hu is megírta , a TAEG a megkeresésre azt válaszolta, nem adják ki a kért adatokat, mert nekik egy közérdekű vagyonkezelő alapítvány a tulajdonosuk, ezért szerintük rájuk nem vonatkozik az Infotörvény. Az Átlátszó nem így gondolta, ezért panaszt tett a TAEG ellen a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH) az adatigénylésünk megtagadása miatt.
Június 29-én váratlanul levelet kapott a lap a TAEG-től. Az erdőgazdaság vezérigazgatója által szignált iratban az áll, hogy megküldik az általunk korábban kért adatokat, mert „a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság által kiadott állásfoglalás szerint az Erdő Háza projekt kapcsán kért adatigény közérdekű és közérdekből nyilvános, közpénz felhasználással megvalósított beruházás”. Az erdőgazdaság megküldte a műszaki leírást, és az előzetes hatásvizsgálati tanulmányt is. Ezek pedig minden kérdésre választ adnak.
Három, körülbelül 80 éves lucfenyőt kellett kivágni az építkezés miatt, de már egyébként is betegek voltak. Ezzel szemben húsz lucfenyőt, 10 erdei fenyőt, 5 jegenyefenyőt, valamint 175 cserjét (100 madárbirst, 30 kerti gyöngyvesszőt, 10 babérmeggyet, 10 japán babérsomot, 10-10 illatos és kikeleti bangitát, 5 húsos somot) ültettek el az Erdők Háza környékén.
"Teljesen érthetetlen, hogy miért titkolták a papírokat, mert nincs bennük semmi szörnyű" - állapították meg az újságírók.
Szintén a műszaki leírásban szerepel, hogy összesen 92 állatot telepítettek a vadasparkba. Ebből 29 nagyvad (4 muflon, 7 őz, 8 vaddisznó, 5 dámszarvas és 5 gímszarvas), 58 apróvad (3 mezei nyúl, és 55 szárnyas vad) és 5 háziállat (törpe kecskék). A vadállatok másik vadasparkból vagy vadfarmról származnak, vagy mentettek. A kecskék adományként kerültek ide.
Az is kiderült, hogy a bevételek és költségek is egyensúlyban lesznek, mindkét oldalon 369.060.351 forint a főösszeg. Az előzetes tervek alapján a központ éves látogatószáma 30 ezer fő. A teljes anyagot itt olvashatják .
