Az elmúlt másfél évben számos termék kiszerelése lett kisebb, hogy ne változzon meg az az ár, amit a vásárlók megszoktak – írja a napi.hu arról a zsugorflációnak is nevezett jelenségről, amely az idén júniusra 11,7 százalékosra mért infláció gyakorlatilag előjátéka lehetett.
A lap szerint ugyan ez Európai Unióban és Magyarországon is a hatályos szabályozások kizárják, hogy egy adott terméknél kevesebb legyen a csomagolásban, azt azonban nem, hogy a korábban megszokott áruk egy részénél csökkentsék a töltősúlyt, amit fel is tüntetnek a csomagoláson.
Így ma már gyakran előfordul, hogy a megszokott 100 gramm helyett például már csak 80 gramm van egy tasakban, és a vásárlók nem feltétlenül veszik észre azt sem, ha kevesebb szalámihoz jutottak hozzá, mint szoktak, miközben ugyanannyit fizettek.
A kereskedelemben használják a „legrammozás” kifejezést is, és ma már a fogyasztók többsége a boltokban találhat is bőven a korábban tízdekagrammos előre csomagolt felvágott helyett 80 grammost vagy a félkilós tejföl helyet csak 400 grammost. Ilyen trükköket alkalmaznak gyakran az édesiparban is, amikor tölteléket tesznek a korábban tömör termékbe.
A lap külön vizsgálta a pékárukat, ahol a leglátványosabb az említett zsugorfláció, amely nem régi közgazdasági defínició, és amelyet csak néhány éve hozott a köztudatba Pippa Malmgren amerikai közgazdász.
Eszerint 2019-ben, a járvány előtti utolsó prosperáló évben még 87,2 százalékban a boltok kínálatában 500 grammos kiszereléseket árultak, míg mostanra a leggyakoribb csomagolások csak 350 grammosak.
Mint írják, ugyanez igaz a helyben sütött vagy pékségtől megvett és viszonteladott kenyerekre is: korábban a kínálatokat uralták a félkilós kenyerek, mostanra viszont már itt is 350 grammos változatok teszik ki a portékának legalább a felét a nagyobb üzletekben.
