Messze meghaladja a magyarországi infláció a többi régiós országét, írja a HVG az uniós statisztikai hivatal jelentésére hivatkozva.
Sőt, a magyar pénzromlás több, mint duplája az unió átlagos inflációjának.
A cikk szerint 23,1 százalék volt az infláció Magyarországon novemberben, ezzel pedig Magyarország az első helyre ugrott, megelőzve a balti országokat. Lettországban, Litvániában és Észtországban egyébként 21,7 és 21,4 százalék volt a mutató.
Magyarországon az infláció még alapvetően gyorsul, a decemberi adatban pedig már az üzemanyag-ársapka kivezetése is benne lesz, ami várhatóan további 2-3 százalékponttal dobja meg a hazai mutatót.
És itt még nincs vége: januárban további inflációs lökés várható, mikor a vállalkozások elkezdik beárazni a termékeikbe az év eleji béremelések költségeit.
A lap szerint az infláció 25-27 százalékon tetőzhet, legalábbis ezt nyilatkozta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.
Eközben az Európai Unió átlagában a tárgyalt HICP-infláció "csupán" 11,1 százalék volt novemberben. Ez pedig - a magyarországival ellentétben - már lassulást jelent, az unió átlagában ugyanis az októberi 11,5 százalék volt.
A magyar infláció persze messze meghaladja a többi régiós országét is:
- Csehország 17,2 százalék,
- Lengyelország 16,1 százalék,
- Szlovákia 15,1 százalék,
- Románia 14,6 százalék,
- Horvátország 13 százalék,
- Ausztria 11,2 százalék.
A lap kiemeli, hogy nálunk a gáz 120 százalékkal drágult, a rezsi általában 66 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az élelmiszerek inflációja Magyarországon a teljes termékcsoportot nézve 49,2 százalékos volt, de ezen belül vannak különösen kiugró tételek is. A tojás ára például több, mint duplájára emelkedett egy év alatt, de a sajtok és a kenyér is 83 százalékkal drágultak, a tej 80 százalékkal, a tésztafélék pedig 70 százalékkal.
