Az exportra szánt építőanyagokat szabott árszinten vásárolná fel a kormány, az árukészletből pedig Nemzeti Építőanyag Kereskedéseket állítana fel – írja egy birtokába jutott építészeti törvényjavaslat alapján hvg.hu . A rendelkezések egy sor uniós alapelvvel és az alaptörvénnyel is ütköznek.
A Magyar építészetről szóló törvény javaslata három jelenleg hatályos törvényt: az épített környezet alakításáról, a településkép védelméről és a kulturális örökség védelméről szóló törvényt vonná össze.
A társadalmi vitára még nem bocsátott javaslat az olyan általános és minden objektivitást nélkülöző célokon kívül, mint a polgári jó ízlés elősegítése és az életminőség javítása, elősegítené a települési zöldterületek megóvását vagy a tájépítészet szerepének erősítését.
Legfőképp pedig olyan szabályozást kíván elérni, amely „a magyar építésgazdaság fejlődését szolgálja és a magyar építőanyagok felhasználásának elsőbbségét teremti meg”.
A törvényjavaslat regisztrációs kötelezettséget ír elő
- az építőanyag behozatal és kivitel vonatkozásában,
- kereskedéseket állítana fel „a magyarországi építőanyag-ellátás biztosítása érdekében”,
- a magyar építőanyag-gyártókat adókedvezményben részesítené,
- a magánszemélyek önerőből történő épületenergetikai beruházásait pedig áfa-visszatérítéssel támogatná.
A lap azonban hozzáteszi, az uniós szerződés értelmében tilos a nemzetközi kereskedelmet akadályozni, márpedig a csak külkereskedelmi tevékenység esetén előírt regisztrációs kötelezettség (illetve ennek elmulasztása) ennek tekinthető – miközben az EU épp ezen akadályok csökkentését szorgalmazza.
Az exportra szánt termékek állami elővásárlási joga is ilyen akadálynak tekinthető, hiszen az áruk unión belüli szabad mozgását, és ezzel a szerződések teljesítését teszi lehetetlenné.
