A Science+ nemzetközi hálózat nemzetközi kutatási adatbázisok másodelemzésével és saját kvalitatív (fókuszcsoportos) kutatás segítségével vizsgálta a médiafogyasztással és médiával kapcsolatos bizalom kérdését a 15-34 éves magyar fiatalok körében régiós összehasonlításban.
Médiafogyasztás: egyre többen hallgatnak podcastokat a fiatalok körében
Az elmúlt évtizedben – talán csak a legidősebb korosztályok kivételével – a tájékozódás és hírfogyasztás első számú csatornájává az internet vált.
Így a kérdés ma már nem az, hogy ki melyik platformot használja, hanem az, hogy a különféle online szolgáltatásokat és tartalmakat ki milyen arányban veszi igénybe. A magyar fiatalok többsége (55%) napi szinten jut hozzá hírekhez az interneten keresztül, ami teljesen megfelel a régiós trendeknek. Ez alól csak Bulgária kivétel, ahol csak minden harmadik (36%) fiatal számít napi szintű online hírfogyasztónak. Ugyanakkor Magyarországon, Bulgáriában és Szlovákiában is kimutatható az adatok alapján hogy a fiatalok mintegy 12-15%-a csak nagyon ritkán vagy soha nem olvas híreket az interneten.
Az elmúlt néhány év egyik fontos - nem utolsósorban a COVID miatt megnőtt online tartalom-fogyasztásnak köszönhető - változása a magyar nyelvű podcast-kínálat megnövekedése.
2023 elején a magyar fiatalok 60%-a hallgatott podcastot valamilyen rendszerességgel.
Ennek a csoportnak az aránya egy év alatt közel 8%-kal nőtt. A napi szintű podcast-hallgatás különösen jellemző a középiskolás korosztályban: a 15-19 évesek körében közel kétszer annyian hallgatnak naponta podcastot (21%) mint a 20-27 (9%), illetve 28-34 (13%) évesek.
Ez a trend már a fókuszcsoportos beszélgetések során is megfigyelhető volt, bár összességében kisebbségben voltak a podcastokat ismerők és hallgatók, de jónéhány csoportrésztvevő említett napi szinten hallgatott magyar és angol nyelvű podcastokat.
Podcastokat szoktam hallgatni, legyen az magyar vagy külföldi. Ott szoktam reggelente vagy akár délután híreket hallgatni
További tanulsága volt a beszélgetéseknek, hogy
a podcast definíciója nem feltétlenül egyértelmű a fiatalok számára.
Sőt, többek számára nehezebb megkülönböztetni az egyes platformokon elérhető tartalmakat.
Én szoktam hallgatni podcastokat, de leginkább Youtube-on, a képpel együtt.
Podcast az nálam játszik, de nem annyira a hírekkel kapcsolatban. Vannak a TikTokon például ezek a karambolok, és akkor ott rendőr szakértők beszélnek ezekről a hírekről, kárelemző kárszakértők, hasonlók. Ez nem tudom, hogy mennyire számít podcastnak, de én ezeket szoktam nézni.
Jön fel a Reddit
Egy további fontos megállapítás, hogy ha nem is nagy számban, de többeknél megjelent a Reddit, mint tematikus hírforrás. Ez a platform általában nem tartozik a kutatások során gyakran vizsgált csatornák közé, azonban érdemes figyelni rá, mert az internet másodlagos nyilvánosságaként a fiatalok közül sokan használják tájékozódási forrásként.
Nálam a Reddit nagyon előtérbe került. Én mostanában azon olvasom a híreket. Van egy olyan csoport, hogy Hungary, nagyon jó kérdések vannak fenn, vannak nyilván politikai kérdések, de vannak általánosak is.
Média-bizalom
A médiával, mint intézménnyel kapcsolatos bizalom definíciója, hogy az emberek a megbíznak-e az általuk olvasott, hallott információkban. A kérdőíves kutatások évtizedek óta vizsgálják a különböző intézményi bizalom-rangsorokat. Ezekben a média többnyire a lista közepén helyezkedik el.
A magyar 15-34 éves fiatalok 35%-a nyilatkozott úgy, hogy inkább megbízik a médiában.
Ennél alacsonyabb bizalom-indexe csak a politikai pártoknak (17%) van, és jóval elmarad például a rendőrségbe (67%) vagy az Európai Unióba (56%) vetett bizalom értékeitől.A magyar média 35%-os bizalmi indexe regionális összehasonlításban is alacsony, hasonlóan a lengyel (32%) és román (35%) értékekhez.
Érdekes adalék, hogy Magyarországon a teljes népesség médiába vetett bizalma nem tér el szignifikánsan a fiatalokétól: nagy általánosságban azt mondhatjuk, hogy minden korosztálynak körülbelül az egyharmada bízik a médiában.
A korosztályon belül vizsgálva a magyar adatokat, a bizalom mértéke kifejezetten alacsony a 15-19 évesek körében (24%), bár esetükben a médiafogyasztás nyilvánvalóan más jellegű, mint a korosztály idősebb tagjainál (a 25-34 év közötti fiatal felnőtteknél).
A kutatás során részletesen vizsgálták, hogy a fiatalok milyen mértékben bíznak meg a médián és azon belül is elsősorban az interneten és a közösségi médián keresztül őket elérő információkban. Magyarországon a 15-34 éves korosztály 77%-a teljes mértékben vagy inkább egyetért azzal az állítással, hogy „az internetes közösségi oldalakról származó, politikai ügyekről szóló hírek nem megbízhatók” .
Ezek az arányok csak a 65 évnél idősebbek körében alacsonyabbak (azaz ők inkább hajlamosak nem egyetérteni ezzel az állítással, bár az esetükben mért 59%-os arány szintén figyelemreméltó).
Másképpen fogalmazva,
a magyar társadalom háromnegyede inkább szkeptikusan tekint a közösségi oldalakra, mint a politikával kapcsolatos hírek forrására.
A beszélgetések általános tapasztalata, hogy a fiatalok szinte kivétel nélkül úgy gondolják, hogy a saját korosztályuk jóval kevésbé van kitéve a hamis, megtévesztő információknak, mint az idősebbek.
A vissza-visszatérő érvelésük az, hogy míg az idősebbek hozzászoktak ahhoz, hogy amit látnak, olvasnak, az az „igazság”, a fiatalabb korosztály jóval szkeptikusabb és cinikusabb .
Ha jó podcastet akartok hallgatni, akkor hallgassátok a Nyugat.hu podcastjeit, amit itt értek el.
