Elkezdődött az idei Savaria Karnevál, melyen próbáljuk feleleveníteni a mai Szombathely területén állt egykori római város hangulatát. Ugyanakkor a Dunántúlt magába foglaló Pannonia provincia sok más településnek is otthont adott, melyek helyén ma is városok állnak. Ők hogyan emlékeznek a római múltra? Utánajártunk.
Savaria, alias Szombathely
Savaria, vagy Sabaria Kr. u. 43-ban kapott colonia, azaz telepesi város rangot Claudius császártól. Korábban itt eraviszkuszok és bójok éltek. Felső Pannoniában helyezkedett el, bár eredetileg Noricum provinciához tartozott. Több uralkodó is megfordult itt, például az első keresztény császár, I. Constantinus és a borostyánkőút egyik állomása is volt.
A kereskedelem és a kézművesség adta a város iparának jelentős részét, de folyt mezőgazdasági termelés is körülötte. A vízellátást egy Kőszegi-hegységből jövő vezetékkel oldották meg, ami feltételezhetően a Perintbe vezetett. A város nevezetességei közé tartozott az Iseum (Ízisz-szentély), a Nemeszisz-oltár vagy a színház. Fontos megemlíteni a keresztény múltat, hiszen itt halt meg Szent Quirinus, Szent Márton pedig itt született.
Barbár támadások, hun megszállás és több földrengés után a lakói elmenekültek, ma pedig már Szombathely áll a helyén, ahol évente megrendezik a Savaria Történelmi Karnevált, felelevenítve a történelmi múltat.
Scarbantia, alias Sopron
Scarbantia Savariához hasonlóan a borostyánkőút mentén helyezkedett el és eredeti lakói a bójok voltak. Valószínűleg Augustus vagy Tiberius császár alapította a várost, melyet egy 400 méter hosszú erőd védett.
Burkolt terén, a Forumon helyezkedett el a Capitolium, melyben Jupiter, Juno és Minerva istenek szobrai foglaltak helyet. A településnek volt amfiteátruma is, ami a tömegek szórakoztatására szolgáló rendezvényeknek adott otthont, de fürdőket is kialakítottak, valamint két fazekastelep is helyet kapott a városban.
Scarbantiát egy ideig a longobárdok lakták, majd az avarok megérkezésével a város kiürült, de maradványait a középkori lakosok még igénybe vették. Ma Sopron található itt, ami így a második római város, aminek mind latin, mind magyar utódjának neve elején egy S áll. Bár karneváli menetbe itt nem futunk bele, de az ókor iránt érdeklődők megnézhetik, mit rejt a helyi Scarbantia Régészeti Park.
Aquincum, alias Óbuda
A polgári város és katonai tábor a Duna jobb oldalán, egy kelta település helyén került kialakításra, Contra-Aquincum vele szemben, a bal oldalon foglalt helyet. Helytartói székhelynek és légióknak, illetve virágzó településnek adott otthont.
Több római istennek is szentélyt állítottak itt, többek között Mithrásznak. Két amfiteátrumának romjai még ma is láthatók. Kereskedői és iparosai gyakran más területekről vándoroltak be és bár nem haladt át rajta a borostyánkőút, több út is átfutott a városon és fontos piaci csomópont vált belőle. Tűzoltósággal is rendelkezett, melynek hátramaradt víziorgonáját mára restaurálták. A város annyira fontos volt, hogy 20 római császár is meglátogatta.
Aquincum a birodalom gyengülésével egyre veszélyesebb hellyé vált, a polgári lakosság távozásával pedig germánok telepedtek be, majd Róma 433-ban átadta a provinciát a hunoknak. Több nép is élt itt a történelem során, beleértve a honfoglaló magyarokat is. Az egykori római település maradványai Óbudán láthatók, a H5-ös HÉV egyik megállójánál. Az Aquincumi Múzeum és Régészeti Parkban térképezhetjük fel azt, ami ezen a területen a római korból megmaradt.
Sopianae, alias Pécs
A város területén illírek és kelták éltek a római hódítást megelőzően, magát a települést Hadrianus császár idején alapították. Fontos gazdasági szerepe nem volt, de itt székelt Diocletianus császár reformjait követően a polgári helytartó, míg a katonai helytartó továbbra is Aquincumban maradt.
Foruma vélhetőleg a mai Postapalota helyén volt, de a város egykori építményeiből nem sok maradt fenn az ókeresztény sírkamrák kivételével, melyeket az UNESCO 2000-ben a világörökség részévé nyilvánított. Az első sírkamrát 1782-ben fedezték fel.
Idén júliusban megtartották a Sopianae Reviviscit elnevezésű rendezvényt, melyen a mi Savaria Karneválunkhoz hasonlóan felvonulással elevenítették fel Pécs ókori elődjét.
Arrabona, alias Győr
Arrabona neve az Arrabo, azaz a Rába nevéből ered, a rómaiak előtt a kelták lakták környékét. Fontos polgári központ volt.
Káptalandombnál a rómaiak alakítottak ki egy kőből készült katonai tábort, ami körül a katonaváros, a canabae helyezkedett el. 137-ben Hadrianus Alsó Pannónia helytartója és későbbi császár tiszteletére egy feliratos követ emeltek. Ezen kívül helyet kapott itt egy másik oltár 207-ben, melyet Egantius Victor helytartó szentelt fel.
A várost folyamatosan támadták a hunok és a germánok, végül az utolsó rómaiak az ötödik században hagyták el, a birodalom szétesésével egyidejűleg. Mire a hunoké lett a terület addigra a város már nem létezett, az új lakosok a táborukat távolabb építették fel. Talán ez az a város, melynek római kori történelméről a legkevesebb információ és emlék maradt ránk.
Segítségünkre volt:
romaikor.hu
Wikipédia
Arcanum
