A pandémia miatt elmaradt rendezvények az ünnepeink forgatókönyvét is átírják. A családok többsége a négy napos munkaszüneti lehetőséget kihasználva valószínűleg az együttlét és a jó időnek köszönhetően a strandolás mellett dönt és nem a tévében nézi az állami ünnepnap közvetítéseit. Hogy le ne maradjanak az üzenetekről, a hivatalos hírekből mi is szemezgettünk. A tudósításokat olvasva az emberben akaratlanul is felmerül a kérdés, mit gondolna ma országáról Szent István. Kár, hogy nem tudjuk meg...
Felavatták az Összetartozás emlékhelyét a Kossuth téren az államalapítás és az államalapító Szent István király ünnepén, augusztus 20-án Budapesten. Az emlékhelyet az eredeti tervek szerint a trianoni békediktátum századik évfordulóján, június 4-én, a nemzeti összetartozás napján nyitották volna meg, de a koronavírus-járvány miatt elhalasztották az átadását. Az avatáson Orbán Viktor is beszédet tartott.
- Európának úgy kell megtalálnia a jövőjét, hogy egyik fele sem kényszeríti a másikra saját élet- és világfelfogását, ez ma az európai egység alfája és ómegája - jelentette ki a miniszterelnök. Szerinte a Nyugat elvesztette vonzerejét "a mi szemünkben", Közép-Európa pedig nem tűnik kívánatos világnak az ő szemükben - idézte Orbánt az MTI.
A most átadott emlékhelyről Orbán Viktor azt mondta: ez felhívás, sőt sürgető kiáltás is azokhoz a közép-európai népekhez, amelyek életüket egy megújított keresztény világban képzelik el, hogy rá kell találniuk az együttműködés útjára, meg kell találniuk azt a formát, amely egyszerre garantálja nemzeti önállóságukat, a közép-európai népek szövetkezését és hozzájárul az európai egységhez is.
Debrecenben a hagyományos virágkarnevál elmaradt, de díszes virágkocsikat kiállítottak a Fő térre. A belvárosi Dósa nádor téren pedig felavatták az első király egész alakos szobrát. Papp László polgármester ünnepi beszédében itt azt mondta: a Szent István-i életmű nemzetünk történelmének legidőtállóbb alkotása, amely egy évezred távlatában is erőt adó fundamentuma országunk létének és jövőjének.
A szorgalom, a teljesítmény, a hit és a válaszok elszánt keresésének szerepét emelte ki ünnepi beszédében a köztársasági elnök csütörtökön a Sándor-palotában, amikor átadta az idei Magyar Szent István-rend kitüntetést Szemerédi Endre Abel- és Széchenyi-díjas matematikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának.
- Az MSZP szerint kormány- és korszakváltásra van szükség, hogy 2022-ben létrejöhessen egy szabad, esélyteremtő, szociális és zöld állam - mondta a párt elnöke csütörtökön, a Facebookon Tihanyból online közvetített sajtótájékoztatóján. Tóth Bertalan az augusztus 20-ai ünnep alkalmából kifejtette, Tihany szimbolikus hely, ugyanis ami ma itt zajlik, az jól jelképezi, mi zajlik az egész országban: "hogyan épül az önkényuralmi rendszer és hogyan működik a maffiaállam, minden aljasságával együtt". "A saját szemünkkel látjuk, hogy a hatalom hogyan játssza át értékeinket, kincseinket, például a Balatont a nemzeti együttműködés rendszere jellemtelen képviselőinek" - fogalmazott a szocialista politikus, hozzátéve, azért kezdeményeztek népszavazást, hogy megvédjék ezek az értékeket. "Hiszen a Balaton mindannyiunké" - mondta.
Keserédes ez az idei születésnap, talán több is benne a keserű, mint az édes. Az ünneplés ma leginkább számvetés, a mögöttünk hagyott hónapok megannyi nehézségével, fájdalmával és a jövővel kapcsolatos szorongásokkal - fogalmaz Karácsony Gergely ugyancsak a Facebookon. A főpolgármester szerint nem pusztán lehetőség, de kényszer is a változás Magyarországon, mielőtt tragikus leckékből tanuljuk meg, hogy a társadalmi szolidaritás és a szociális biztonság eddigi intézményei mára elégtelennek bizonyulnak. Karácsony Gergely elárulja azt is, augusztusi ünnepünk elnevezései közül a legújabbat kedveli a legjobban. Augusztus 20. Magyarország születésnapja.
