Vasárnap valamivel 18 óra előtt megérkezett a Parlament elé, a Kossuth térre a Színház- és Filmművészeti Egyetem chartája, amit egy élőlánc segítségével juttattak el az Országházhoz az intézmény hallgatói és a velük szimpatizáló tüntetők – adta hírül a 444.hu.
A nagy meleg és a járványhelyzet ellenére nagyon sokan vettek részt az SZFE mellett szerveződött vasárnapi demonstráción. Előzetes számítások szerint ötezer emberre volt szükség ahhoz, hogy az egyetemi charta - az eltervezett, több helyen kanyargó útvonalon - eljusson a Szentkirályi utcától a Kossuth térig, de ennél sokkal több ember vett részt a demonstráción.
Ezt onnan is lehetett érzékelni, hogy több szakaszon duplán állt az egymásba kapaszkodó embersor, mert egyszerűen nem volt hely mindenkinek a láncban. A parlament előtti utolsó néhány száz méteren a szervezőknek már lassítaniuk kellett a tömegeket, mert a Kossuth tér előtti terület már túlzsúfolódott.
Nem csak a számosság volt rendben, de a hangulat is: Szily László a Mikszáth térről egyenesen utcabáli hangulatról számolt be, és azt írta: „nem nagyon emlékszem ennél jobb hangulatú, felszabadultabb tüntetésre: rengeteg fiatallal, kifejezetten vidám hangulatban. A láncozás remek ötletnek bizonyult, mert összehozta az embereket, mégsem kellett túlzottan tömörülni. Nem hiányoztak a beszédek, a szolidaritás így is kézzelfogható volt.” A Mikszáth térnél, a Corvinus előtt és a rakparton szinte végig mindenhol több sorban álldogáltak az emberek. Rengeteg más oktatási intézmény hallgatói is tranparensekkel fejezték ki együttérzésüket az SZFE-vel.
Az egyetem Szentkirályi utcai épülete előtt 15 órakor két rövid beszéddel kezdődött el a megmozdulás. A hallgatói önkormányzat több képviselője állt ki a néhány százfős tömeg elé, és kijelentették, hogy fenntartják a tiltakozásukat mindaddig, amíg a kuratórium és Vidnyánszky Attila nem mondanak le. „Amíg nem teljesülnek a követelések a tanév nem indulhat el” - hangzott el, majd bejelentették azt is, hogy hétfőn a tanévnyitó helyett egyetemi fórumot tartanak.
Upor László rektorhelyettes mondott ezután néhány mondatot, és bejelentette, hogy a beiratkozás határidejét szeptember 13-ig meghosszabbítja, a tanítás kezdeti időpontját pedig további egy héttel eltolja.
Nagyjából 15.30 magasságában indították útjára a Chartát a Szentkirályi utcából. A dokumentum kézről kézre járva bő két óra alatt jutott el az SZFE épületétől az Országházig.
A tüntetők legtöbb helyen nem is egymás kezét fogták, hanem pont olyan fehér-vörös szalagon keresztül formálták meg az élőláncot, mint amivel a hallgatók elbarikádozták az egyetem épületét. A Corvinus előtt, és a rakparton végig gyakran felzúgott a „Szabad ország, szabad egyetem” rigmus, több helyen amatőr zenekarok, DJ-k szórakoztatták a kilátogatókat, de független színházak is készültek különböző performanszokkal. A szólam aztán ki is tartott a tüntetés végéig, szinte minden szakaszon hallani lehetett 16 órától egészen 18 óráig.
Az utolsó néhány száz méteren, a Magyar Tudományos Akadémia és a Parlament között már szó szerint hömpölygött a tömeg, és olyan sokan vették körbe a kézről kézre haladó Chartát, mintha az valamilyen nemzeti ereklye lenne. Ceremóniamesterek hajtották a résztvevőket, hogy minél gyorsabb tempóban jusson el a charta a döntéshozókhoz.
A Kossuth téren már szó szerint kígyózott a spirál, kis túlzással megtelt a tér, és a dokumentum, mire több ezer kézen keresztül eljutott az Országház elé, teljesen elrongyolódott. Az SZFE-charta szövege, amit körbehordoztak a városon, egyébként többek közt utal a hazai felsőoktatás eddigi szabályozása során is alapul vett Magna Charta Universitatum négy alapelvére, köztük arra is, hogy „az egyetem autonóm intézmény, és ahhoz, hogy teljesíthesse feladatát, a kultúra értékeinek létrehozását és átadását, minden politikai, gazdasági és ideológiai hatalommal szemben függetlennek kell lennie.”
Az esemény mentes volt a pátoszos beszédektől, és ripacskodástól, és szimbolikus üzenetként, valamint közösségi élményként egyaránt erőteljesen hatott.
