Amikor év elején vizsgára mentem Pesten, beleizzadtam a vastag kabátba és sapkába, míg az utcán velem szembe jövők viszont úgy néztek ki, mintha most jöttek volna a Sziget Fesztiválról. Hétvégén úgy voltam vele, elég lesz a ballonkabát is, úgysem fogok fázni! Spoiler: fáztam. Viszont magamban tűnődtem (azon kívül, hogy jól jönne most egy sál és egy forró csoki), miért is fázok a hidegtől. Mi is az a hideg tulajdonképpen és miért reagál így a testünk?
A hőmérséklet a kulcs?
Ahhoz, hogy ezt megértsük, elsőnek tisztáznunk kell a hőmérséklet fogalmát. A hétköznapi definíció szerint a hőmérséklet az, amit a hőmérők mérnek, és amit az ember leginkább tapintással, hőérzettel észlel. Több skálán is mérik, a legnépszerűbb a Celsius-skála , aminek Anders Celsius svéd természettudós és csillagász a megalkotója és névadója. Mértékegysége a Celsius-fok (°C). 0 °C az olvadó jég, a 100 °C a forrásban lévő víz hőmérséklete.
A két másik népszerű skála a Kelvin és a Fahrenheit . A Fahrenheitet Daniel Gabriel Fahrenheit dolgozta ki, ennél a víz fagyáspontja 32 °F (fahrenheit), ami azonos a 0 °C-kal, forráspontja pedig 212 °F, ami pedig a 100 °C. Ezt a skálát ma már csak az Egyesült Államokban és néhány másik országban, például Libériában alkalmazzák.
A Lord Kelvin nevét viselő skála pedig a Celsiussal összehasonlítva 273,15 fokkal el van tolva és leginkább tudományos, mérnöki számításokban használják. Itt a nulla fok az úgynevezett abszolút nulla fokot jelöli, aminek segítségével megkapjuk a hőmérséklet fizikai meghatározását.
A fizikában ugyanis a hőmérséklet az anyag részecskéinek mozgását jelenti . Az anyagok részecskéi folyamatosan ütköznek egymással és rezegnek. Minél nagyobb a mozgásuk, annál magasabb lesz a hőmérséklet, így az abszolút nulla fokon a részecskék az úgynevezett rácsrezgések kivételével abbahagyják a mozgást.
Miért hidegek a telek és az esték?
Nyáron és nappal kevésbé fázunk, mint télen és éjszaka. Ennek egyszerű oka van: a Nap . A sugárzása ugyanis befolyásolja a földi levegő hőmérsékletét. Ahogy ott virít az égbolton és egyre jobban emelkedik, ezt teszi a hőmérséklet is, míg amikor nyugszik és elérkezik az éjszaka, a levegő is lehűl. Nyáron a Föld keringése miatt hosszabbak a nappalok, így ilyenkor magasabb a hőmérséklet is, télen pedig az ellenkezője igaz.
A Föld egyes területei hidegebbek a többinél, ugyanis ezeken az éghajlati övezeteken kisebb a napsugarak beesési szöge.
“Hull a hó és hózik, Micimackó fázik”, de miért is?
Amikor csökken a hőmérséklet, akkor a fázás és a vacogás a testünk védelmi mechanizmusa . A testünk belsejében is elkezd csökkenni a hőmérséklet, ami előbb utóbb kihűléshez vezethet, ami veszélyes. A bőridegek jeleznek az agynak, ami remegést okoz annak érdekében, hogy megakadályozza a kihűlést. Ha meleg van, akkor az erek kitágulnak, ha hideg van, akkor viszont összeszűkülnek és a vér távolabb kerül a bőrtől, a testünk így próbálja megtartani a belső hőmérsékletet.
A hideg időszak egyik velejárója a “ megfázás ”, amit bár nem ez okoz, de gyakoribbá tesz. Ez az idő kedvez a cseppfertőzéssel terjedő vírusoknak. A hőmérséklet csökkenésével az orrüregünkben található és a védekezésért felelős hengerhámsejtek veszítenek védekezőképességükből, így a vírusok könnyebben megtelepszenek és terjednek a szervezetünkben. Éppen ezért melegen ajánlott a réteges öltözködés és a forró italok fogyasztása ezekben az időkben.
