A kormány azzal a nem titkolt céllal nyújtotta be a parlamenthez a feltételes szabadságra helyezést szigorító törvényjavaslatát, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a tavaly decemberi győri kettős gyermekgyilkossághoz hasonló szörnyű tragédiák. Az indítványt az ellenzéki képviselők is támogatták – írta meg az index.hu.
Az Országgyűlés október 20-án egyhangúlag fogadta el a hozzátartozók sérelmére elkövetett súlyos személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatainak fokozottabb védelmét célzó új szabályozást, amely a Büntető törvénykönyv (Btk.), az egészségügyi törvény és a Bv-kódex néhány rendelkezését módosítja.
Azért kellett szigorítani a törvényi feltételeken, mert az elmúlt hónapokban több olyan súlyos bűncselekmény is történt, amelyeket bíróság által feltételesen szabadlábra helyezett személyek követtek el. Ezek sorából is kiemelkedett a múlt év decemberi győri kettős gyermekgyilkosság.
A tragikus eseménysorozat 2016. május 9-én éjjel kezdődött, amikor H. Gábor szombathelyi otthonukban megkísérelte megölni alvó feleségét. A brutális gyilkossági kísérletnek három kiskorú gyermekük is szem- és fültanúja volt. Az elkövetőt a Szombathelyi Törvényszék öt év fegyházra ítélte.
A férfi azért nem kapott ennél súlyosabb büntetést, mert az ügyben készült igazságügyi elmeszakértői vélemény szerint a cselekmény idején beszűkült tudatállapotban volt. Három évvel később jó magaviselete miatt a bíróság 2019. szeptember 27-étől feltételesen szabadlábra helyezte H. Gábort, aki aztán december 15-én győri lakásában megölte kiskorú fiát és nevelt lányát, majd magával is végzett.
Az eddigi szabályozás szerint az elítélt akkor nem lehetett feltételesen szabadlábra helyezni, ha például többszörös visszaeső és a büntetését fegyházban kell végrehajtani, vagy erőszakos többszörös visszaeső, aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el. Emellett a Btk. korábban is kizárta egyes súlyos bűncselekmények, például a népirtás, terrorcselekmény és a különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt bűnelkövető feltételes szabadságra bocsátását.
Az új szabályozás lényege: a legsúlyosabb bűncselekmények miatt kiszabott határozott tartamú szabadságvesztéseknél a jövőben kizárják a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét.
A legsúlyosabb, az emberi életet vagy a testi épséget sértő bűncselekmény (így többek között emberölés, emberrablás, terrorcselekmény), valamint a hozzátartozó sérelmére legalább nyolcévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetőjét a törvény erejénél fogva kizárják a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményéből.
Azoknál a személy elleni erőszakos, hozzátartozók sérelmére elkövetett bűncselekményeknél pedig, amelyeknél nem eleve kizárt a feltételes szabadságra bocsátás, csak kivételesen lesz alkalmazható ez a kedvezmény. A bűnismétlés megelőzése érdekében távoltartás, nyomkövető és pártfogó felügyelet elrendelését írja elő a törvénymódosítás.
