2024 negyedik negyedévében a magyar gazdaság kilépett a recesszióból, azaz újból növekedett a GDP: az előző negyedévhez képest 0,5 százalékkal. Az Egyensúly Intézet 2025-re 2,0 százalékos, 2026-ra pedig 2,4 százalékos GDP-növekedést jelez előre. A következő évek során a növekedés motorja a fogyasztás lehet: a háztartások 2024-ben visszaépítették az inflációs sokk idején elveszített megtakarításaikat, így a következő években várható reálbér-emelkedés teret ad a fogyasztás élénkülésének. Az Egyensúly Intézet arra számít, hogy a 2026-os választások közeledtével a fiskális politika is a fogyasztás élénkítése irányába fog lépéseket tenni. Az import bővülése, valamint exportpiacaink gyenge kereslete és az éleződő kereskedelempolitikai feszültségek a külkereskedelmi egyenleg romlását fogják okozni.
Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint az infláció a 2025. januári tetőzés után az év közepéig lassulni fog, majd tartós emelkedésbe kezd. Az agytröszt úgy számol, hogy a 2025-ös átlagos áremelkedés 4,1 százalékos lesz, 2026-ban pedig 5,0 százalékra fog növekedni. Az átmeneti csökkenés irányába hat a gyenge belső kereslet, a továbbra is inkább szigorú monetáris politika és a globális dezinflációs környezet. 2026-hoz közeledve ugyanakkor a kereslet élénkítését célzó fiskális és monetáris politika jelentős lökést adhat az áremelkedésnek.
A jegybank nehéz helyzetben van: bár a reálgazdaság állapota szükségessé tenné a kamatok további csökkentését, ez az árfolyam stabilitását veszélyeztetné (amelyre az MNB a korábban jellemzőnél nagyobb hangsúlyt fektet). Az Egyensúly Intézet ezért arra számít, hogy a jelenlegi jegybanki vezetés nem fog változtatni a kamaton, a 2025 márciusában felálló új vezetés azonban lazíthat a monetáris politikán.
Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint a forint egyre csökkenő mértékben, de továbbra is túlértékelt: a reálárfolyam az egyensúlyi szint felett helyezkedik el. Ez rontja az exportőrök és a fogyasztók helyzetét, így hűti a gazdaságot és elősegíti a dezinflációt. Az agytröszt arra számít, hogy a forint a jövőben a jelenlegi túlértékeltség fokozatos korrekciója, a vonzó kamatkülönbözet megszűnése, továbbá a magyar gazdaságpolitika iránti bizalmatlanság miatt gyengülő pályán marad. 2025-ben az euró-forint árfolyam várhatóan a 409–422, 2026-ban pedig a 417–435 forintos sávban fog mozogni.
A reálgazdaság gyenge teljesítménye a munkaerőpiacon is érezteti a hatását: a tavalyi harmadik negyedévben a foglalkoztatás enyhén csökkent, a munkanélküliség pedig növekedett. Számos jel utal arra, hogy a munkaerőpiac feszessége jelentős mértékben enyhült. A következő években a konjunktúra várható beindulása miatt az Egyensúly Intézet a foglalkoztatottság évi 0,0–0,1 százalékos növekedése mellett 2025-ben a munkanélküliség enyhe növekedésére számít.
2024 második felében számos jel arra utalt, hogy a reálgazdaság gyengélkedése a munkaerőpiacon is érezteti a hatását. A foglalkoztatottak száma 2024 negyedik negyedévében éves alapon 25,2 ezer fővel csökkent, ami 2021 első negyedéve óta az első számottevő visszaesés. A munkanélküliek száma éves alapon 9,1 ezerrel nőtt, ezzel a munkanélküliségi ráta elérte a 4,4 százalékot. A konjunktúra beindulása ezért csak mérsékelt hatást fog gyakorolni a foglalkoztatottak számára: az Egyensúly Intézet 2025-ben és 2026-ban a foglalkoztatottság évi 0,0–0,1 százalékos növekedésére számít. A gazdasági növekedés várható beindulása ellenére a munkanélküliség is tovább fog nőni, mielőtt ismét csökkenni kezdene: a 2024-es 4,4 százalék után 2025-ben 4,6 százalék, míg 2026-ban 4,2 százalék lesz a magyar munkanélküliségi ráta.
Az Egyensúly Intézet mindezek okán arra számít, hogy a következő évek béremelkedése elmaradhat a várakozásoktól. A gazdasági növekedés beindulása miatt 2025-ben és 2026-ban is a bérnövekedés folytatódásával lehet számolni, de a munkaerőpiac feszességének enyhülése miatt egyúttal a növekedés ütemének lassulásával is. A versenyszférában 2025-ben 3,8 százalékos, 2026-ban pedig 3,4 százalékos medián reálbér-növekedés várható.
Bár a fogyasztás növekszik, a bővülés dinamikája továbbra is elmarad a reálbérek emelkedésétől: a háztartásokat magas megtakarítási ráta jellemzi. Bár 2025-ben kiugró mértékű állampapír-kifizetések várhatóak, ez az összeg előreláthatólag nem fog beépülni a fogyasztásba, aminek egyik oka az, hogy a legfelső jövedelmi decilisbe tartozó háztartások rendelkeznek az állampapírok túlnyomó részével. A reálbérek emelkedése miatt ugyanakkor a háztartások óvatossága 2025-ben fokozatosan enyhülhet, a 2026-os választási év közeledtével pedig a fiskális politika részéről a fogyasztást ösztönző lépések várhatók. A háztartások fogyasztása így növekvő pályán maradhat: az Egyensúly Intézet 2025-ben a fogyasztás reálértelemben 3,9, majd 2026-ban 3,7 százalékos növekedésére számít.
A tanulmány elkészítése során a 2025. február 3-ig beérkezett adatok kerültek be a gazdasági előrejelző modellbe - közölte az Egyensúly Intézet.
