Az előző amerikai adminisztráció által Oroszország ellen meghozott szankciók súlyosabban érintették a Paks II. beruházást, mint amit a kormány a nyilvánosság előtt kommunikál – derül ki a Direkt36 tényfeltáró központ legújabb cikkéből .
A legnagyobb problémát az okozza, hogy az USA tavaly novemberben szankciós listára tette az orosz Gazprombankot, amely kulcsfontosságú pénzügyi feladatokat lát el az orosz beruházással megvalósuló projekt körül: ez a pénzintézet adja az úgynevezett teljesítési garanciát.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha az orosz fővállalkozó, a Roszatom nem teljesíti a szerződésben foglaltakat – például nem végez el egy adott munkafolyamatot, vagy azt nem a megállapodás szerint végzi el – akkor a magyar fél pénzügyi kártérítést kap. A teljesítési garancia az egyik legfontosabb biztosíték a projekt során. Egyrészt a Roszatomra felelősséget ró, ösztönzi a szerződés betartására, másrészt csökkenti a magyar fél pénzügyi kockázatát.
Azt eddig nem lehetett tudni, hogy a beruházás során a Gazprombank nyújtja ezt a garanciát. Ezt az információt ugyanis feltehetően a bővítésről szóló szerződés nem nyilvános részei tartalmazzák. A kormányzati nyilatkozatok pedig a Gazprombank szankcionálása után homályosan fogalmaztak arról, hogy az orosz banknak mi a pontos szerepe a bővítés során.
Bár a kormány képviselői a nyilvánosság előtt nem mentek bele a részletekbe, a háttérben hamar világossá váltak a szankció következményei. A beruházásért felelős magyar állami cég, a Paks II. Zrt. a szankció bejelentése óta semmilyen, a projekttel összefüggő kifizetést nem hagyott jóvá. Ennek következtében a Direk36 információi szerint az orosz beruházó, a Roszatom több alvállalkozója – köztük magyar cégek is – az elvégzett munka után nem jutott hozzá a pénzéhez.
Mindez nem jelentette azt, hogy a bővítési folyamat teljesen leállt volna. Szijjártó idén április elején jelentette be, hogy a Roszatom az oroszországi üzemében elkezdte gyártani a Paks II. egyik legfontosabb részét, az egyik készülő blokk reaktortartályát. A projektre rálátó, kormányzati forrás a Direkt36-nak mindezt azzal magyarázta, hogy a Roszatom egy tőkeerős vállalat, előre meg tud hitelezni dolgokat. „Most is folynak munkák, tehát inkább az van, hogy a szankció megnehezíti a kivitelezést” – fogalmazott a forrás.
A szankciók hatással voltak a beruházás átláthatóságára is. A Direkt36 az elmúlt időszakban több olyan, a paksi bővítésről szóló közbeszerzést is talált, ahol a Roszatom nemcsak a pályázatokon elinduló, hanem az azokat megnyerő cégek nevét sem tette közzé. A pályázati dokumentáció anonimizálásával az oroszok a saját beszállítóikat próbálják védeni. A jelenlegi szankciós környezetben a Roszatom ugyanis el akarja kerülni, hogy a partnerei hátrányos helyzetbe kerüljenek amiatt, hogy azok velük üzletelnek.
