A nyitás után a gazdaság nagyon gyorsan talpra áll majd, és 2022-re kapaszkodhat vissza a válság előtti szintjére – mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.
Parragh László az M1-en közölte: a kamatmentes újraindítási gyorskölcsön több tízezer kisvállalkozásnak jelenthet segítséget. A leginkább bajban lévőket célozza, amelyeknek a – legfeljebb – 10 millió forint óriási segítség.
A jogosultak körét valamilyen automatizmussal határozzák meg, feltehetően a tevékenységi számok (teáor) alapján. Mindenképpen ebbe a körbe tartoznak a vendéglátás és a turizmus vállalkozói, illetve ezek kiszolgálói: például a taxisok, beszállítók.
A gazdasági nyitásról azt mondta, erre akkor lesz lehetőség, ha a lakosság felét beoltották, ami 3-4 millió oltást jelenthet – hangsúlyozta, megemlítve a turizmus nyárra várható berobbanását.
Lesznek olyan területek, amelyek a járvány alatti működési szinten maradhatnak, ilyen például az elektronikus kereskedelem vagy az elektronikus bankolás, emellett azonban a munkaerőpiacon visszarendeződés is lesz - idézi a kamarai elnököt az azüzlet.hu .
Parragh László a világon mindenhol célnak nevezte az oktatás és a gazdaság közelítését, és azt mondta, a reálgazdasági igényeknek megfelelő munkaerő-tudást kell adni a fiataloknak. A technológiai átalakuláshoz kell a középfokú- és felsőoktatás átalakítása is – emelte ki.
A jövőben a zöld energia, a digitalizáció, a robottechnika és az informatikai fejlesztések kerülnek előtérbe, és kiemelten fontosnak nevezte a nemzeti erőforrások felhasználását, például az agráriumban, az élelmiszeriparban.
A kamara elnöke aggályosnak nevezte a budapesti turizmus szerkezetét, és károsnak nevezte a buliturizmust. Úgy vélte, a magasabb színvonal felé lenne érdemes mozdulni, ez pedig szavai szerint a kerületek polgármestereinek felelőssége is a helyi szabályozásokon keresztül.
Az adórendszerről Parragh László azt mondta, folytatni kell az egyszerűsítést és a digitalizációt a vállalkozásoknál, hiszen a kkv-k munkaidejének 5-6 százalékát a könyvelés teszi ki.
A távmunkáról pedig azt mondta, valamilyen formában maradni fog, vélhetően nagyobb arányban, mint a járvány előtt. Rá kell bízni a piacra a változást, a kormánynak pedig fél-egy évet érdemes lenne várnia a szabályozással – mondta, megemlítve, hogy nem kellene korlátozni azokat a cégeket, amelyek home office-ban szeretnének működni. Hozzátette, hogy a munkaerőhiányon is segíthet a megoldás, és a nyugdíjasokat, kismamákat, egyetemistákat, mozgáskorlátozottakat is be lehetne kötni a munkaerőpiacra.
