Sikerül-e Magyar Péternek lemásolnia a Fidesz polgári köreit?

2002-őt írunk, a regnáló Fidesz elvesztette az önkormányzati választásokat az akkor még releváns MSZP-vel és a még létező SZDSZ-szel szemben. Május 7-én Orbán Viktornak a budapesti Dísz téren kellett felszólalnia a tömeg előtt az eredmények kapcsán.

Valódi hírek Sopronból és környékéről! Légy az enyugat.hu támogatója!

Támogatom

Orbán a következőt kérte az egybegyűltektől:

„A következő három hónapban hozzanak létre kis, néhány emberből álló csoportokat, baráti csapatokat, polgári köröket. arra van szükség, hogy százszámra alakuljanak polgári körök és társaságok. Erőnk csak akkor valódi erő, ha képesek vagyunk megteremteni és megszervezni a polgári Magyarország nyilvánosságát. Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!”

Itt hangzott el az a miniszterelnök híres mondata, „a haza soha nem lehet ellenzékben.” A vereséget követően a Fidesz nekilátott a többi jobboldali párt szavazóbázisának bekebelezéséhez. Részben ezért is volt szükség a kisebb szervezetekre.

A polgári körök nem csak a jobboldali tábor egyesítésére, hanem a Fideszen belüli vérfrissítésre és párt szervezetének kiterjesztésére is szolgáltak.

Ugorjunk előre 12 évet az időben. A Fidesz bár ismét első helyen végzett az EP választásokon, két helyet veszített és az ellenzéki szavazók többsége egy új tömörülés, a Magyar Péter vezette Tisztelet és Szabadság Párt mellett tette le a voksát.

A választások után Orbán Viktor Tusványoson a fiatalok toborzását sürgette, míg Magyar Péterék arra kérték az embereket, hogy kisebb csoportokba, “Tisza Szigetekbe” tömörüljenek. Ismerősen hangzik?

A mindeddig 19 tagú Tisza Pártnak viszont szüksége van a gyors szerveződésre, ha tényleges kihívója akar lenni a Fidesznek a 2026-os országgyűlési választásokon. A kérdés az, hogy mi volt a Polgári Körök sikere, amit a Tisza valószínűleg meg akar ismételni, de korábban egy ellenzéki formációnak sem sikerült.

Sok kicsi sokra megy

Az első polgári kört maga Orbán Viktor hozta létre “Szövetség a Nemzetért Polgári Kör” néven, aminek többek között tagja volt a miniszterelnökön kívül Makovecz Imre Kossuth-díjas építész és Vona Gábor , aki korábban a Jobbik, jelenleg a Második Reformkor Párt elnöke.

A polgári körök koordinátora a kezdetekben még az MDF színeiben politizáló Hende Csaba volt, akivel a témában lapunk még 2005-ben készített interjút . Hende külföldi példaként Silvio Berlusconi volt olasz miniszterelnök “Forza Italia” mozgalmát és Jacques Chirac volt francia elnök “Chirac Barátainak Körét” hozta fel.

“2002-ig is világos volt, hogy a csendes többség mindig is a polgári oldalra szavazott, csak a választói törvény volt olyan (az elveszett jobboldali töredékszavazatok miatt), hogy kétszer is a baloldal tudott kormányra kerülni. 2002-ben azonban történt valami, azok a szavazók, akik korábban eltitkolták, hogy hol állnak, egyszer csak elmentek a Kossuth térre.”

- mondta akkor Hende. Szerinte a polgári körök nem felülről, hanem alulról szerveződtek. Olyan emberek csatlakoztak hozzájuk, akik konzervatív nézeteket vallottak. Nyilván Hende állításával valamennyire szembe megy az a tény, hogy az első ilyen szervezetet a miniszterelnök hozta létre, de ez nem azt jelenti, hogy a jobboldali érzelmű emberek ne szerveződtek volna maguktól is.

A 24.hu még 2022-ben Pesti Imre fideszes országgyűlési képviselővel nézte át a polgári körök történetét. Pesti szerint a XVII. kerületben több ilyen szerveződés is létrejött, ezek egyesülésével született meg a Rákosmente polgári körök.

Ennek a csoportnak 2004-ben volt egy fontos akciója a Tilos Rádió előtti tüntetés . A rádió egyik műsorvezetője arról beszélt szenteste, hogy a keresztényeket ki kellene irtani, aminek következménye az lett, hogy a Pestiék által szervezett demonstrációra nem pár száz, hanem több ezer ember ment el.

A szónoklatok után viszont a szervezők nem tudták hazaküldeni a tömeget, sor került többek között a Magyar Narancs fotósának megrángatására, egy MTI-s kolléga fényképezőgépének összetörésére és egy izraeli zászló elégetésére is. Pesti az eset után szervezett provokációnak minősítette ezeket.

A polgári körök viszont sikeresnek bizonyultak. Több vezetőjük bekerült a parlamentbe , a soroksári polgári körből indult el például Kubatov Gábor is, akit a pártszervezéssel bíztak meg.

A polgári körök mára már nagyrészt eltűntek, a kormánypárti civil szférában inkább a Civil Összefogás Fórum (CÖF) mozog.

A Tisza szigetek, mint az új polgári körök?

“Továbbra is arra biztatunk mindenkit, hogy szerveződjetek, hozzatok létre Tisza Szigeteket, közösségeket, és küldjétek meg nekünk a csoport nevét, a tagok létszámát és persze a települést, amelyet képviseltek” -írta egy júliusi Facebook-bejegyzésben Magyar Péter. Ez a felszólítás kísértetiesen hasonlít Orbán 2002-es beszédére, ami útjára indította polgári köröket.

Akárcsak a Márki-Zay-féle Mindenki Magyarországa oldalán a Kossuth Körökről , úgy a Tisza Párt weblapján is találunk egy oldalt a Tisza szigetekről.

“A TISZA Szigetek az összefogás, az összetartás, az együttműködés helyszínei. Olyan közösségi klubok, amelyekben kibontakozhatsz, elmondhatod a véleményed, ahol meghallják a hangod. A TISZA Szigetek elsődleges célja, hogy a magyar emberek összetartozását erősítse, mélyítse.”

A párt szerint ezen közösségek tevékenységei közé tartoznak “a helyi életminőséget javító kezdeményezések sora, kirándulások, közösségi programok, illetve az társadalmi és politikai kérdésekről szóló beszélgetések, fórumok is.”

“A párt munkájában kiemelt fontosságú, hogy megtalálja azt a 106 elhivatott képviselőt, akik a 2026-os választásokon TISZA színekben indulnak majd” - írják az oldalon. Mivel Magyar korábban a lapunknak azt nyilatkozta , nincs olyan országos szinten aktív politikus, akit szívesen látna a pártban , ezért muszáj lesz máshonnan képviselőket szereznie.

Mivel a Fidesz esetében a polgári körök vezetőiből is országgyűlési képviselők, fontos pártpolitikusok lettek, ezért valószínű, hogy a Tisza Szigetekkel Magyarék is ezt akarják elérni.

Viszont a korábbi ellenzéki kísérletekből kiindulva, sikeres lehet-e Magyar Péter kezdeményezése? Nézzük meg, eddig kik próbálkoztak meg hasonlóval:

Az MSZP élén Mesterházy Attila , aki a párt fideszes kétharmadot okozó kormányzása után próbálta megszólítani az embereket, amikor éppen színre lépett a Jobbik és az LMP .

Ujhelyi István , aki kilépett az MSZP-ből és létrehozta az Esély Közösséget és kispályásként próbálta imitálni egy nagy párt korábbi sikerét.

Márki-Zay Péter , a ellenzéki nagykoalíció 2022-es miniszterelnökjelöltje, aki a Kossuth Köreit még a választási kudarc előtt indította el , de amik a csúfos vereség után nem váltak tényezővé a magyar politikában.

Ezzel szemben mi a jelenlegi felállás? Az idei EP választások és az azt követő közvélemény kutatások azt mutatják, hogy az MSZP , az LMP , a Jobbik és a Párbeszéd 2026-ra már nem lesznek tényezők , a Momentum és Márki-Zayék pedig már belengették a Tisza támogatását az indulás helyett.

Nem tudni, hogy lép a Kétfarkú Kutya Párt, így jelen állás szerint az ellenzéki térfélen potenciális “spoiler jelöltként” már csak a DK és a Mi Hazánk maradtak, de így is tisztább a helyzet, mint az előző választásokon. A Tisza elmosta az óellenzék nagy részét és majdnem másfél millióan szavazták rá.

Mivel egyértelmű, hogy az ellenzéki oldalon a Tisza lett a vezető erő , így Magyar Péter sokkal jobb pozícióban van ahhoz, hogy megpróbálja lemásolni a polgári köröket , ezzel megszervezve a pártját .

(Nyitókép: Vigh Frodó Gergely)