Jóváhagyta pénteken az európai uniós tagállamok nagyköveti tanácsa az európai sajtószabadság-törvény szövegéről született kompromisszumos megállapodás tartalmát - írja a Népszava.
Ezt még tavaly év végén a kormányokból álló EU Tanács és az Európai Parlament (EP) tárgyaló delegációi hoztak tető alá. A lap megjegyzi, a szavazáson csak a magyar kormány szavazott nemmel, de ez érdemben nem befolyásolta a döntést, mert elég volt a tagállamok minősített többségének a támogatása.
Orbán Viktor miniszterelnök már tavaly egy X-bejegyzésben elmondta véleményét a törvényről. Úgy fogalmazott, a javaslattal az Európai Unió a média feletti teljes ellenőrzést akarja megvalósítani, amit a közép-európaiak a kommunista és a náci időkből ismernek. „Soha többé!” – írta a posztban.
Az elfogadás előtt álló rendelet előírásai alapján nehéz vagy egyenesen lehetetlen lesz olyan indokok alapján megfosztani egy rádióállomást a frekvenciájától, ahogyan az a Klubrádió esetében történt.
Nem lehet majd eltitkolni, hogy az állam hogyan és mennyi pénzzel támogatja a neki tetsző médiumokat, a reklámokat pedig arányosan, megkülönböztetéstől mentesen és nyílt eljárásban kell odaítélni. Nem lesz ugyan tilos újságírókat “nemzetbiztonsági okokból” megfigyelni, de a nemzeti hatóságok ezt csak bírói engedéllyel és nyomós közérdek esetén rendelhetik el. Kémszoftvert pedig kizárólag akkor telepíthetnek egy újságíró elektronikus eszközeire, ha az adott személy ellen súlyos, 3-5 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható bűncselekmény gyanúja miatt folyik nyomozás.
Az EP kulturális bizottsága jövő kedden, plenáris ülése várhatóan márciusban szavaz a rendeletről, amely ezután nem sokkal törvényerőre emelkedhet. Előírásai 2025 derekán fognak hatályba lépni.
