A rövid távú fogyasztást élénkítheti, és növelheti a költségvetés áfabevételét 2025-ben, ha az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat fel lehet használni lakáscélra , hosszú távon azonban inkább negatív hatása lenne a magyar gazdaságra és az emberekre a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) álláspontja szerint.
A szövetség az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében ismerteti: az önkéntes nyugdíjpénztárakban felhalmozott megtakarítások összege 2100 milliárd forint körüli. Ez 1,1 millió pénztártag felhalmozott vagyona, ám sok a szinte nulla vagyonnal rendelkező nem fizető tag, így a megtakarítással rendelkezők átlagos vagyona körülbelül 3 millió forint .
Ez az összeg a mai ingatlanárak mellett vásárlására nem elég, még hitel mellett önerőként sem . Még a legvagyonosabb decilisbe tartozó pénztártagok átlagos 8,5 millió forintos megtakarítása sem tűnik önmagában elégségesnek - teszik hozzá.
A Bamosz kifejti: a lakosság teljes vagyonában ma is hatalmas súllyal szerepel az ingatlan, a magyarok 91 százaléka saját tulajdonú ingatlanban lakik, ez a 4. legnagyobb érték az EU-ban. A szövetség álláspontja szerint ez inkább a bérlakás piac fejletlenségére utal.
Nyugdíjbefektetés szempontjából szinte az összes vagyonunkat lakóingatlanban tartani, amelyben egyébként élünk is - ami ezért korlátozottan forgalomképes - nem racionális , hiszen nem fogjuk tudni havonta készpénzre váltani az esetleges jövőbeni értéknövekedést - mutattak rá a közleményben.
A hosszú távú nyugdíj-előtakarékossági rendszerek több országban is lehetővé teszik ingatlan vásárlását, ám a mostani tervezet olyan szélesre szabta az ingatlan jellegű célok körét, hogy a rövid távú fogyasztás jellegű felhasználás is belefér, amely máshol nem jellemző . Ugyan felújításra adómentesen költhető el a megtakarítás, a vásárolt áruk és szolgáltatások után a 27 százalékos áfát be kell fizetni - hívják fel a figyelmet.
A Bamosz szerint a nyugdíjmegtakarítások elfogyasztása hiányozni fog a pénztártagok számára , amikor ki kellene egészíteni az öregségi ellátásukat. Az állami nyugdíjkassza tavalyi kiadásai 5768 milliárd forintra rúgtak, miközben az aktív dolgozók hozzájárulásából ennél 1402 milliárd forinttal kevesebb bevétele keletkezett, a különbséget a kormánynak más forrásokból kellett biztosítania.
A demográfiai előrejelzések alapján a nyugdíjrendszer átalakítása nélkül ez az egyensúlytalanság a jövőben csak növekedni fog, ezért a nyugdíj-előtakarékosság mértékét inkább támogatni kellene , mint a már meglévő alacsony megtakarítások elfogyasztására ösztönözni - véli a szövetség.
