Az oldal cikkében kifejtette, hét héttel a választás előtt jelentős a baloldal lemaradása: a kormánypártokra a biztos szavazó pártválasztók 54 százaléka adná a voksát, a baloldal közös listájára csak 41 százalék. Hozzátették, a kormánypártok támogatottsága nem változott december óta, a baloldalra ugyanakkor most négy százalékponttal kevesebben szavaznának.
A Mandiner szerint ennek a csökkenésnek a hátterében az "ellenzéki közös listaállítás elhúzódása, a baloldal sikertelen népszavazási kezdeményezése, valamint Márki-Zay Péter erőtlen kampányteljesítménye" áll. A cikkben kitérnek arra is, hogy a kisebb pártok együttes eredménye 1 százalékról 5 százalékra nőtt december óra, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk Mozgalom 2, illetve 3 százalékon áll jelenleg.
Hangsúlyozták, alapvető eltérések láthatók a fővárosi és a vidéki lakosság pártpreferenciáiban: előbbiek többségükben ellenzékiek, utóbbiak többségükben kormánypártiak. A fővárosi biztos szavazó pártválasztók 53 százaléka adná szavazatát a baloldali összefogás listájára, a Fidesz-KDNP-re 14 százalékponttal kevesebben (39 százalék).
A felmérés szerint ettől még nagyobb, de ellentétes irányú eltérés van vidéken: 57 százaléknyi biztos kormánypárti szavazóval szemben 38 százaléknyi ellenzéki áll, itt tehát már majdnem 20 százalékpont a rés a két tábor mérete között.
A Mandiner beszámolója alapján jellemző eltérés még a főváros és a vidék között, hogy a kisebb pártok közül a Magyar Kétfarkú Kutya Párt Budapesten átlépi az 5 százalékos bejutási küszöböt (6 százalék), vidéken viszont biztosan nem (1 százalék).
A pártpreferenciák és a lakóhely közötti kapcsolat nemcsak a főváros-vidék viszonylatban mutatkozik meg, hanem a vidéken belül is, hiszen bár mindkét településtípusban abszolút többséget alkotnak a kormánypártiak, a községekben 61 százalék, a városokban 55 százalék az arányuk. Az ellenzéki közös lista támogatottsága a falvakban mindössze 35 százalék, a városokban 40 százalék.
MTI
