A Fidesz most, pár hónappal a 2022-es országgyűlési választások előtt több olyan döntést is hozott, amivel magukat és hátországukat akarják anyagilag bebiztosítani.
Napjainkban éppen törvényt módosítanak annak érdekében, hogy az állami tulajdonú sportlétesítményeket ingyenesen magánkézbe adhassák. Ezeknek a lépéseknek azonban voltak már előzményei.
A cikkünkben bemutatott, 2002-től 2021-ig tartó időszak tulajdonosváltásai és az ehhez kapcsolódó történések jó példái annak, hogyan követi le az oligarchák tulajdonszerzése, vagyonosodása a Fideszen belüli erőviszonyok változását.
Azt is megnézzük, hogy a sokmilliárdos cégek kézről-kézre adásáról mennyit tudnak a helyiek, és mi a véleményük róla.
Privatizálták az állami gazdaságokat, hogy kijátsszák a földtörvényt
A 2002-es országgyűlési választások két fordulója között, amikor már világossá vált, hogy vesztenek, váratlanul 12 állami gazdaságot privatizált a Fidesz-kormány. A gazdaságokat az Antall-, és a Horn-kormány addig állami tulajdonban tartotta, ám ekkor az Orbán-kormány ingyen átadta őket a Magyar Fejlesztési Banknak (MFB). A cél az volt, hogy még a kormányváltás előtt magánkézbe kerüljenek.
Az állami tulajdonú MFB végre is hajtotta a privatizációt. A mezőgazdasági társaságokat több mint hétmilliárd forinttal kevesebbért adták át az új tulajdonosoknak, mint amilyen értékben az ÁPV Rt. nyilvántartotta a vagyonukat.
A 2002-ben hatalomra került Medgyessy-kormány feljelentést is tett emiatt. Az ORFK azonban megszüntette az eljárást, arra hivatkoztak, hogy a privatizációs törvény nem zárja ki, hogy egy állami bank magánosítson.
A 12 állami gazdaság közül hármat – a Sárvári Mezőgazdasági Rt.-t, a Szombathelyi Tangazdaság Rt.-t, valamint a Lajta-Hanság Rt.-t – Simicska Lajos, és az ő egyik közeli üzlettársa, Nyerges Zsolt vásárolta meg. A Győr-Moson-Sopron megyei Lajta-Hanság Rt. valószínűleg úgy került a képbe, hogy területei határosak a Sárvári Mezőgazdasági Rt. területeivel, így egy egységet képeznek vele.
A cégek értékét az adta, hogy közvetlenül a privatizáció előtt kapták meg állami tulajdonú szántók, erdők bérleti jogát 50 évre. Akkor már hatályos volt az a törvény, amely magánszemélyek számára megtiltotta az állami földtulajdonok megvásárlását. Ezt azzal lehetett kikerülni, hogy olyan mezőgazdasági cégeket vásárolnak meg, amelyeknek hosszú távú földbérleti jogot kaptak.
Simicska érzelmileg is vonzódott a térséghez
Simicska Lajos felesége, Pusztai Zsuzsanna egyébként ebből a térségből, pontosabban Szelestéről származik. Állítólag ez volt az egyik oka, hogy Simicska szemet vetett az itteni területekre. Már korábban is kialakított egy panziót Szelestén, amit felesége után Zsuzsanna Hotelnek nevezett el. (A hotel ma is működik, de a szomszédos Festetics-kastélyhoz tartozik, és közös üzemeltetőjük van.)
2004-ben aztán mindhárom gazdaságot bevitték a Mezort-csoportba, ahol Nyerges Zsolt lett az igazgatóság elnöke. Ezzel a Nyugat-Dunántúl északi részén kialakult egy Simicska és Nyerges kezében lévő összefüggő birodalom. Ez az óriáscég alapvetően mezőgazdasággal foglalkozott, de az erdőgazdálkodás, vadászat és az ehhez tartozó turizmus is jól jövedelmezett. A Mezort Zrt. a legnagyobb mezőgazdasági és vadásztatási cég lett a régióban, sárvári központtal.
Simicska amúgy is kedvelte a várost és környékét, az a hír járta, hogy ide járt pihenni. Sárváron, szintén a Mezort tulajdonában lévő Vadkert fogadóban külön lakosztálya volt és itt tartották a lánya esküvői buliját. A híressé vált fogadóba 2012-ben mi is elmentünk, kipróbáltuk a konyháját, megnéztük a helyet, ahol rendszeresen összegyűlnek a NER prominens alakjai.
Mert időközben a fogadó és környéke a birodalom egyik ékköve lett, ahol rendszeresen láttak vendégül „fontos embereket”. Simicska a fogadó mellett lovardát is épített, s ezt a helyet választotta 2014-ben – 15 év után – hogy a lovarda, vagyis a Vadkert major átadóján újra megjelenjen a nyilvánosság előtt.
Az átadó nagy médiaesemény lett, prominens emberek felvonulásával. Ekkor készült egy fotó, amin Ágh Péter, a választókerület fideszes országgyűlési képviselője együtt látható az üzletemberrel. A fotót Ágh a Facebookra is kiposztolta, amit később valószínűleg igencsak megbánt – el is távolította az oldaláról. Ugyanis amikor Simicska szembefordult Orbánnal, sokszor használták ezt a képet a közösségi oldalakon és a médiában illusztrációként.
A Mezort-birodalom miatt bukott el a vát-porpáci repülőtér terve?
Az akkori szóbeszéd szerint Simicska annyira ragaszkodott a vadászaton alapuló birodalmához, és akkora befolyása volt a kormánypolitikára, hogy 2009 környékén még a Sárvár közelében fekvő Vát és Porpác közé tervezett kereskedelmi repülőtér tervét is megvétózta. Mondván, hogy a repülőgépek zavarták volna a vadak nyugalmát.
Egy másik információ szerint fontosabb indok volt, hogy egy gazdasági érdekcsoport lépett közbe, és az ország másik felén szerették volna ezt a reptértervet megvalósítani. Ám nem sikerült nekik.
(A Vát-Porpáci repülőtér történetét alul, keretes írásunkban olvashatja.)
Megy a hatalom, megy a vagyon...
2015 februárjában Simicska hirtelen szembefordult Orbán Viktorral és a Fidesszel. Állítólag azért, mert a miniszterelnök egyre barátibb kapcsolatokat ápolt az oroszokkal és ezzel ő nem értett egyet.
Simicska némi harc után kipottyant a Fidesz belső köréből, csak idő kérdése volt, mikor teszi rá valaki a kezét a gazdasági érdekeltségeire.
Első lépésként 2016 júliusában Simicska elbukta Vas megyei vadászterületeit. A megye északkeleti részén 14 ezer hektáron volt eddig vadászati joga a Sárvári Mezőgazdasági Zrt.-nek, ezeket egyetlen éjszaka alatt vonta meg tőlük a vadászati hatóság.
A vadászati jog értékes dolog, hiszen a joggal rendelkező vadásztársaságnak az adott területre monopóliuma van, és őt illeti a bérvadásztatásból, vadgazdálkodásból származó bevétel is. Vas megye északkeleti része értékes vadászterület, és ez nem csak vadászati, hanem egyéb idegenforgalmi bevételeket is generál.
Ezért is volt komoly érvágás, amikor a cég 14 ezer hektárjának vadászati jogát több darabra osztották, és a szomszédos területek vadásztársaságaihoz csatolták. Ráadásul egy törvénymódosítás után a vadászati jogokat már húsz évre adják a korábbi tíz helyett.
A második lépés akkor jőtt, amikor a 2018-as országgyűlési választásokon a Fidesz ismét kétharmados győzelmet aratott. Nem sokkal később Simicska bejelentette, hogy szinte minden érdemi üzleti érdekeltségétől megválik, és ismeretlen áron eladja ezeket régi üzlettársának, Nyerges Zsoltnak. A döntés érintette Simicska építőipari, mezőgazdasági, média- és közterületi reklámpiaci, illetve vagyonkezelői üzleti érdekeltségeit, így a Mezort Zrt.-t is
Megérkezett Mészáros Lőrinc
A Mezort rövid idő alatt kétszer is tulajdonost váltott. 2018 októberében az ügyvédként ismert Vörös József lett a tulajdonos, őt Mészáros Lőrinc befektetéseihez közelálló személynek tartják. De nagyon gyorsan megint új tulajdonosa lett a cégnek, megérkezett Mészáros Lőrinc, aki az országban több helyen is felvásárolta az egykori Simicska-érdekeltségeket.
A céginformációs adatok szerint a cégcsoport 2017-ben 10 milliárdos éves árbevételt produkált, ezen belül az ernyőcégként működő Mezort Zrt. 2,5 milliárd, a Lajta-hanság Zrt. 3,6 milliárd, a Sárvári Mezőgazdasági Zrt. 3,2 milliárd, a Szombathelyi Tangazdaság Zrt. mintegy 2 milliárd forint árbevételt ért el.
De ekkor már meg voltak számlálva a Mezort napjai. A céget 2019 szeptemberében beolvasztották a 2018 februárjában alapított, felcsúti székhelyű Talentis Agro Zrt.-be.
A Talentis Agro Zrt. tavaly több mint félmilliárd forint hasznot hozott
A Talentis Agro Zrt. részvényeinek minősített többsége Mészáros Lőrinc tulajdonában van, a részvénytársaság igazgatóságának tagja ifjabb Mészáros Lőrinc, és Vida Ildikó, a NAV egykori elnöke is.
Az ernyőszervezetként működő részvénytársaságba - a fentebb említett vasi és Győr-Moson-Sopron megyei gazdaságokkal együtt - összesen 15 mezőgazdasági céget vontak össze. A cégcsoport adózott eredménye 2019-ben 101 millió 171 ezer, 2020-ban 570 millió 697 ezer forint volt.
Itt tartunk most. A történet jól szemlélteti, hogyan változnak a meghatározó tulajdoni viszonyok, ha az egyik fideszes oligarcha összetűzésbe kerül a párt legfelsőbb vezetésével, és helyette egy másik lép be a belső körbe.
Megkérdeztük: Mit gondolnak erről a sárváriak?
Szóval nagy dolgok történtek politikai érdekek mentés történő vagyonbeszerzés és vagyonvándorlás ügyben Sárváron és környékén. Kíváncsiak voltunk, hogy ők mennyire ismerik a történetet, és mi a véleményük róla. Ezért elmentünk Sárvárra. Ezt a videót készítettük:
Érdekes lesz majd, hogy a jövő évi országgyűlési választások környékén elindulnak-e hasonló mozgások az oligarchák között.
A Vát és Porpác közé tervezett repülőtér elszállásának története
A 2000-es évek második felében kínai vállalkozók jelentkeztek, hogy Vát és Porpác között egy kereskedelmi repülőteret építsenek, az elképzelésbe aztán később amerikai és német vállalkozók is be akartak szállni. Ez a reptér szolgált volna a világ keleti részéből érkezett áruk fogadásra és továbbszállításra.
A reptértől azt remélték, hogy a térség gazdasága szárnyalni kezd, előkészítése hosszú éveken keresztül zajlott. 2009-ben a két településen népszavazást is tartottak, melyen szűk többséggel ugyan, de nyertek azok, akik támogatták a repülőtér megépítését.
A Bajnai-kormány kiemelt beruházássá nyilvánította az elképzelést, viszont a beruházás előkészítése csak lassan haladt. 2010 után aztán egyre több akadály került a repülőtér megvalósítása elé, lelassult az engedélyezési folyamat.
A második Orbán-kormány aztán a tervet kivette a kiemelt beruházások közül, a miniszterelnök pedig egy interjúban személyesen célzott arra, hogy turisztikai érdekeket sértett volna a repülőtér megépítése.
A reptér ügye így kútba esett, bő tíz éve már senki sem beszél róla.
A cikk a nyugat.hu és az enyugat.hu együttműködésének eredménye.
(A cikk a Transparency International Magyarország oknyomozó újságírói mentorprogramjának keretében készült.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.)
