A pályázat ünnepélyes díjátadóján két korosztályban hirdetett díjazottakat a szakmai zsűri. Simon Petra a 7-12 évesek korosztályában került be a legjobb három közé, s vált különdíjassá. Az értékelés során elhangzott, hogy a Petra által választott témakört már sokan feldolgozták, de még senkinek sem sikerült ennyi humorral átszőnie a kerettörténetet...
- Nem voltam beteg, de karanténban voltam éppen, amikor olvastam a pályázatról és anyukámmal úgy döntöttünk, hogy belevágunk a feladatba. Fel is hívtuk a mamát, én faggattam, beszélgettem, anyu pedig lejegyzetelte az elmondottakat, kéksőbb pedig kitaláltuk hozzá a történetet is - mesélt munkamegosztásukról Simon Petra.
- Nagyon sokat beszélgetek a nagymamámmal akkor is, ha semmiféle külön okom nincs rá, szeretem, amikor a múltról és a családunkról mesél. Mégis, most, hogy kicsit tudatosabban kérdeztem, számomra is új dolgok derültek ki a dédszüleimről. Szerintem ez egy nagyon jó pályázat volt, mert még közelebb kerültem a nagymamámhoz és sokkal többet tudok most már a dédszüleimről is - fogalmazta meg a lényeget Petra.
A külön is megdicsért licistát a díjkiosztó ünnepségen arra is felkérték, hogy a teremben lévő trónszékbe ülve egy részletet olvasson fel a pályázatából. Bár Petra rettentően meg volt illetődve, az előadása jól sikerült: a közönség mosolya és tapsa joggal jutalmazta. Emellé kapott egy oklevelet és egy, a Hoffer cukrászdában beváltható, családi sütizésre szóló ajándékutalványt is.
Az ötödik osztályos Petra családi legendáriumának történetét érdemes elolvasni. Egy csaknem eltűnt életformának is emléket állít, de úgy, hogy közben az ember hol álmélkodik, hol meg kuncog...
A pályamű elolvasható a Líceum honlapján .
