Az Európai Parlament (EP) június 1-jei plenáris ülésén újabb állásfoglalást készül elfogadni a magyarországi jogállamiság helyzetéről és a befagyasztott uniós forrásokról.
Az ötpárti határozati javaslat tervezete megkérdőjelezi , hogy Magyarország képes lesz-e hitelesen ellátni az EU Tanácsának soros elnöki tisztségét 2024-ben, miközben megsérti az EU alapvető értékeit és nem tartja magát a lojális együttműködés elvéhez.
Az EP ezért felszólítja a Tanácsot, hogy találjon megoldást a problémára, másként a parlament fog közbeavatkozni. Ez az első eset, hogy az uniós képviselő-testület felveti az Orbán-kormány alkalmatlanságát az EU27-ek döntéshozó szervének irányítására, és válaszlépéseket helyez kilátásba – írja a Népszava brüsszeli tudósítója.
Magyarország a jövő év júliusától hat hónapon át látja el a tagállami kormányokból álló EU Tanács elnöki posztját.
A még nem végleges parlamenti szöveg hosszan foglalkozik az egységes piacot sértő magyarországi intézkedésekkel . Bírálja az egyes vállalatok üzleti érdekeit veszélyeztető döntéseket, a versenytársakat hátrányba hozó diszkriminációt, a megfélemlítési módszereket, amelyeket a miniszterelnökhöz kötődő személyek alkalmaznak abból a célból, hogy ellenőrzésük alá vonják a magyar ipar stratégiai ágazatait.
Az állásfoglalás-tervezet elítéli a kormány stratégiáját képező EU-ellenes kampányokat , amelyek arra szolgálnak, hogy eltereljék a figyelmet az uniós értékek megsértéséről és a rendszerszintű korrupcióról.
A határozati javaslat szerint Magyarország csak azután juthat hozzá a különféle címeken felfüggesztett közösségi forrásokhoz, ha teljesítette az összes feltételt és bizonyítja, hogy működnek a Brüsszel által elvárt korrupcióellenes intézkedések.
