2026-tól indul a Steirische Ostbahn Graz–Szentgotthárd szakaszának nagyobb léptékű fejlesztése és villamosítása. Az osztrák ÖBB szerint ennek egyik célja a magyar hálózattal való összekapcsolás és a Budapest felé történő közvetlen továbbközlekedés lehetősége - írta az eisenbanh.de német vasúti magazin.
A Szentgotthárd és Graz közti szakasz villamosításával teljes lesz a Grazt Béccsel Magyarországon összekötő villamosított vasútvonal. A szakasz kiépítésének költsége közel 390 millió euró, amit az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF Transport) finanszíroz.
A nagy volumenű közlekedési projekteket elvileg a Kohéziós Alap finanszírozza, de Ausztria nem jogosult a Kohéziós Alap forrásaira, ugyanis Ausztria egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme az uniós átlag 90 százaléka felett van. Az ÖBB szerint viszont a Kohéziós Alapból a 2021–2027-es ciklusban kb. 10 milliárd eurót helyeztek át a CEF Transport programba.
Ezt a forrást kifejezetten olyan projektek támogatására különítették el, amelyek a transzeurópai közlekedési hálózatok határon átnyúló fejlesztéseit valósítják meg, és amelyekben kohéziós ország is érdekelt.
Ilyen a Steirische Ostbahn Graz–Szentgotthárd szakasz villamosítása is, így áttételesen ebben a projektben is van a Kohéziós Alapból származó forrás.
Már 1872-ben vonat járt a vonalon
A Szentgotthárd - Graz vasútvonal villamosításával lesz teljes a Bécset Grazzal Magyarországon összekötő modern vasútvonal, hiszen Sopron és Bécs között már régóta létezik a Wien Hbf.–Ebenfurth–Sopron vonal. De ehhez kellett a Szentgotthárdot Szombathelyen át Sopronnal összekötő vonal modernizálása.
Már az Osztrák-Magyar Monarchiában is fontos volt a két térség összeköttetése, Magyarország első vasúti fejlesztései közé tartozott a Szombathely-Szentgotthárd- Gyanafalva (Jennersdorf) vonal elindítása 1872-ben.
A II. világháború után aztán a kapcsolat megszakadt, a nyugati határvidék vasútvonalait sem fejlesztették, a 70-es években még gőzmozdonyok is jártak itt. Később aztán dízelmozdonyokkal, majd a Piroskának becézett motorvonatokkal bonyolították le a forgalmat.
A GYSEV jött, látott és fejlesztett
Az igazi fejlesztésre addig kellett várni, amíg a GYSEV meg nem érkezett a térségbe. Az akkor még osztrák-magyar tulajdonú vasúttársaság 2001-ben átvette a Sopron-Szombathely vonal üzemeltetését a MÁV-tól, a következő évben villamosították is a vonalat. A 62 kilométeres szakasz villamosítása az akkori árakon kétmilliárd forintba került, és teljes egészében a magyar állam fizette, hiszen akkor Magyarország még nem volt az EU tagja.
2006 decemberében aztán a Szombathely-Körmend-Szentgotthárd vonalat is átvette a GYSEV, a következő évben pedig elindult a nagyszabású, közel 50 milliárd forintos fejlesztés. A több évig tartó korszerűsítés során villamosították a Szombathely-Szentgotthárd vonalat, a pályát egészen Sopronig felújították és alkalmassá tették a 120 km/h-s sebességre.
De a felújításnak sok egyéb része is volt. Megépítették Szombathelyen a Csaba utca vasúti felüljárót és gyalogos aluljárót, teljes elektronikus biztosítóberendezést építettek ki, egyúttal FLIRT szerelvényeket is beszereztek.
50 milliárd forintba került a villamosítás
A teljes beruházás összköltsége mintegy 48,6 milliárd forint volt, ennek a 85 százalékát (körülbelül 41,3 milliárd forintot) az Európai Unió biztosította támogatásként a Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) keretén belül. A KÖZOP beruházásait alapvetően az Európai Unió két nagy strukturális és kohéziós alapja, a Kohéziós Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) finanszírozza.
A nagyobb volumenű, országos vagy nemzetközi jelentőségű közlekedési projektek, köztük a transzeurópai közlekedési hálózatok elemeinek fejlesztése, a vasútvonalak korszerűsítése, a villamosítás és a gyorsforgalmi úthálózat kiépítése a Kohéziós Alaphoz tartoztak. Ide tartozott a GYSEV vasúti korszerűsítése is.
A fennmaradó 15%-os részt a hazai központi költségvetési önrész (állami támogatás) és a GYSEV saját forrásai fedezték.
A MÁV lemondott a szombathelyi vasútállomásról is
A beruházás egyébként történelmi jelentőségű volt, hiszen a legelső olyan vasúti projekt volt a 2007–2013 közötti uniós költségvetési időszakban az egész Európai Unión belül, amelyet az Európai Bizottság jóváhagyott és támogatásra érdemesnek ítélt.
A felújítás tulajdonképpen azzal fejeződött be, hogy 2011-ben a GYSEV átvette a MÁV-tól a szombathelyi vasútállomást, a Rajka-Hegyeshalom-Csorna-Porpác, a Szombathely-Porpác, a Szombathely-Kőszeg, a Szombathely-Zalaszentiván és a Körmend-Zalalövő vonalszakaszok működtetését, valamint a szükséges infrastruktúrát, is, plusz 350 munkavállalót.
Az átadási ünnepségen hangzott el, hogy a Sopron-Szombathely-Szentgotthárd vasúti rekonstrukció során összesen 154 kilométer sínt és 125 ezer betonaljat fektettek le, a Szombathely-Szentgotthárd közötti szakasz villamosításához pedig 500 felsővezeték-tartóoszlopot helyeztek el.
A vonalon eltűntek a dízelmozdonyok és a motorvonatok, az új villanymozdonyokkal a szerelvények az óránkénti 120 kilométeres sebességet is elérhetik. Az utasok szempontjából ez annyit tesz, hogy a Szombathely és Szentgotthárd közötti távolságot az Intercity-k 39, míg a személyszállító vonatok 46 perc alatt teszik meg.
Biztonságban járhatnak a vonatok
A nagy, 50 milliárd forintos beruházás befejezése után is folytatódott a vasútvonal korszerűsítése. 2018 és 2022 között új biztonsági rendszert építettek ki mintegy 10 milliárd forintos beruházással. A költségeket 100 százalékban az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP), pontosabban az Európai Regionális Fejlesztési Alap (például a regionális elérhetőség javítására) és a Kohéziós Alap finanszírozta .
A rendszer kiépítésével teljessé vált a vonatok felügyelete, és így garantálni lehet a biztonságukat a legkülönbözőbb forgalmi, üzemi helyzetekben is. A vonalon az állomási főjelzőknél és a vonali sorompóknál is olyan berendezéseket telepítettek, amelyek segítségével egy rádiós blokk központon keresztül közvetlenül tudják vezérelni a vonatok sebességét, azok követési távolságát.
A Szombathely-Szentgotthárd-Jennersdorf vonal 1872-es kiépítése után több mint 150 évvel korszerű és biztonságos vasútvonal köti össze Graztól Bécsig az érintett magyar városokat is, köszönhetően az Európai Uniós kohéziós támogatásainak.
