"Antik környezet, antik politikusoknak" - mondta egy ismerős kedd este a szombathelyi Iseumban, ahol éppen egy pódiumbeszélgetésre gyűlekezett a közönség. Az átlagéletkor elég magas volt, és jó néhány, mára visszavonult korábbi politikus is megjelent. Ott volt például Ipkovich György, Szombathely volt polgármestere, Hankó-Faragó Miklós, Rácskay Jenő, vagy Mészáros Béla volt országgyűlési képviselő is.
Szombathely, ahol mindig nyugati szél fúj
Mindezt maga a beszélgetés témája és annak két résztvevője, Szent-Iványi István és Haraszti Miklós okozta. Eredetileg ugyan Magyar Bálintot hívták, de ő lebetegedett, és Haraszti ugrott be helyette. Szent-Iványi és Haraszti alapítói voltak a rendszerváltó Szabad Demokraták Szövetségének, voltak országgyűlési képviselők, és mindketten régen visszavonultak már a politikától.
A beszélgetést a Connect Europe Egyesület szervezte, és arról szólt, hogyan jutott el az Orbán-rendszerig a rendszerváltáskor szép reményekkel induló magyar politika, mi várható a jövő évi választásokon és hogyan pozicionálhatja magát Magyarország egy átalakuló világrendben. A beszélgetést Roznár Gyöngyi, lapunk, a Nyugat.hu főszerkesztője vezette.
A programot Nemény András, Szombathely polgármestere nyitotta meg azzal, hogy Szombathely egy szabad levegőjű város, ami mindig is a Nyugathoz tartozott, és biztos abban, hogy ez így is marad. Idézte Göncz Árpád 1995-ös bejegyzését a szombathelyi városháza vendégkönyvéből, amelybe a volt köztársasági elnök azt írta, itt a nyugati szelet és a Nyugat-Európához tartozást lehet érezni. Göncz Árpád egyébként Wagner András akkori SZDSZ-es polgármester meghívására érkezett akkor a városba.
A sérülékeny közjogi rendszer
A beszélgetés elején azt próbálták megfejteni, hogyan jutott a demokratikus átalakulástól a diktatórikus berendezkedésig a magyar politikai rendszer. Haraszti szerint ennek két fő oka van. Az egyik oka - amiben a rendszerváltó politikusok, így az SZDSZ is hibáztak - az, hogy olyan sérülékeny közjogi rendszert hoztak létre, ami magában hordozta a diktatúra kialakulásának esélyét - mondta. Ide tartozik az aránytalan választási rendszer, amiben viszonylag könnyen elérhető a kétharmados többség, mert túlságosan jutalmazza a győztest. Ráadásul kétharmaddal tulajdonképpen a teljes rendszer átalakítható, és kikapcsolható a fékek és egyensúlyok rendszere is.
A parlament alá rendelték a köztársasági elnököt, és igaz, hogy ezzel azt akarták megakadályozni, hogy ne egy kommunista elnököt válasszanak meg 1990-ben, de ez is hozzájárult a rendszer sérülékenységéhez - mondta Haraszti.
Orbán Viktor nyakkendője
Megjegyezte, a kétharmados lehetőségeket a ‘90-es években az az MSZP-SZDSZ koalíció nem használta ki, de 2010 után a Fidesznek nem voltak ilyen fenntartásai, és éltek a totális hatalomrablás eszközeivel.
Haraszti szerint a demokrácia bukásának másik fő oka Orbán Viktor személyisége, aki már 1993-ban levetkőzött minden elvet, értéket, és csak a hatalom megszerzésére és megtartására koncentrált úgy, hogy nem vett figyelembe semmilyen más szempontot.
Roznár Gyöngyi felidézett egy közszájon forgó történetet, ami szerint Haraszti Miklós egyszer megigazította Orbán nyakkendőjét, aki ezen megsértődött, mert úgy gondolta, hogy a fővárosi liberálisok lenézik őt, és ez volt az oka annak, hogy konzervatív, jobboldali irányba fordult. Haraszti elmondta, hogy ilyen eset nem volt, és kifejtette, nem a liberálisok nézték le Orbánt és a Fideszt, hanem fordítva. A fideszesek ugyanis idejétmúltnak tartották, hogy a liberálisok elvek és értékek mentén politizálnak.
"Megbukott az Orbán-modell"
Szent-Iványi István, aki külpolitikus, az Atlanti Tanács alelnöke, diplomata volt, kifejtette, hogy ami Magyarországon történt, az a liberális demokráciák gyengeségéből adódik. Mint mondta, nincs biztosíték arra, hogy valaki ne használja ki a rendszer gyengeségeit arra, hogy túlhatalomra tegyen szert. Az Orbán-modell már külföldön is ismert, többen megpróbálták átvenni, de ezek többsége azóta megbukott, példaként említette Lengyelországot, a szlovák Mečiart és Ficót.
Szerinte egyébként az az alapvető probléma, hogy a döntéshozók rosszul mérik fel a helyzetet, ezért rossz következtetéseket vonnak le, rossz irányt vesznek és zsákutcába jutnak. Magyarország most zsákutcában van, ahonnan nehéz lesz kijutni, de lehetséges - mondta.
Trumpnak is inkább káros már Orbán barátsága
Szent-Iványi emlékeztetett rá, hogy nem jöttek be Orbán várakozásai Donald Trumppal kapcsolatban sem. Trumpnak a kampányban szüksége volt Orbánra, hiszen kommunikálhatta, hogy egy hivatalban lévő európai miniszterelnök támogatja őt. De a már hivatalban lévő elnöknek inkább hátrányos Orbán barátsága, Európában amúgy is az olasz Meloni lett Trump kedvence.
Hozzátette, hungarikum Orbán EU-ellenessége, nincs még egy uniós tagország, ami így ellene menne az EU politikájának. Több milliárd forintból indítanak olyan kampányokat, amelyekben az Európai Uniót gyalázzák. Szent-Iványi szerint emiatt hamarosan súlyos lépéseket tesz majd az Unió.
Szent-Iványi szerint ezt a helyzetet Orbán nem is akarja megoldani, abban bízik, hogy zsarolhatja majd az Uniót. Amire nyáron az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításakor, jövőre pedig az EU következő hétéves költségvetésének elfogadásakor nyílt és nyílik számára alkalom. Viszont az emberek látják, hogy Orbánnak már nincs sem tekintélye, sem hitele.
Háromesélyes választás lesz jövőre
Haraszti kifejtette, hogy a jövő évi választásoknak háromféle kimenetele lehet. Az első, hogy kétharmados többséget szerez az ellenzék. Ekkor sem lesz gyerekjáték átalakítani a rendszert, de lehetséges.
Ha sima többséggel győz az ellenzék, az maga lesz a pokol, hiszen mindenhol a NER bebetonozott emberei ülnek, az összes intézmény, hatóság élén, a gazdaság és a média irányítása is náluk marad.
A harmadik lehetőség, hogy a Fidesz elcsalja a választásokat, ebbe bele kell érteni a választási rendszer átalakítását, a propagandát, az osztogatást, és magát a tényleges választási csalást is. Haraszti szerint ez még jobb opció, mint a sima választási győzelem, mert ma már biztosak lehetünk benne, hogy tömeges tiltakozások robbannak ki, és sokan nem fogadják el a választási eredményeket.
Emlékeztetett rá, hogy a közelmúltban több országban voltak sikeresek az úgynevezett színes, békés forradalmak, amikor a hatalom elfogadta, hogy nem náluk van a többség. Ma már meg van szervezve az ország, sok ellenzéki aktivista van, és maga a közvélemény is aktív.
Később feltették a kérdést, mi lesz, ha a kormány lecsukatja Magyar Pétert és feloszlatja a Tisza Pártot. Haraszti erre is azt válaszolta, hogy akkor komoly tiltakozások robbannak ki, mint mondta, ezt nem fogja megkockáztatni a Fidesz.
Jobb a többpártrendszer
A több mint egyórás beszélgetés végén aztán mindketten kijelentették, hogy hosszú távon az lenne a jó az országnak, ha egyetlen párt sem szerezne többé kétharmados többséget. A jövő évi választás a kivétel, hiszen csak így lehet lebontani az Orbán-rendszert.
De utána jobb, ha újraalakulnak a pártok és több jelöltre is lehet majd szavazni. Az lenne a legjobb, ha később koalíciós kormány alakulna, mert a koalíciós egyeztetések már önmagukban is képviselik és a fékek és egyensúlyok rendszerét.
