Az elmúlt napok vasúti fennakadásai kapcsán országosan reprezentatív gyorsfelmérést végzett az Europion 1400 fő megkérdezésével mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével.
A teljes 16 év feletti magyar lakosság négy százaléka volt közvetlen módon érintett az elmúlt napok fennakadásaiban a vasúti közlekedésben, míg egy további 11 százalék tud olyan ismerőséről és családtagjáról, aki érintett volt. Csak minden negyedik magyarhoz (24%) nem jutottak el a fennakadások hírei. A közvetlenül érintettek aránya a legfiatalabb korosztály, a 16–29 évesek körében haladta meg jelentősen az országos átlagot (8%).
A 16 év feletti lakosság 14 százaléka mondható rendszeres vasúti közlekedőnek: hat százalék napi szinten veszi igénybe a vasúti közlekedést, és egy további 8 százalék heti rendszerességgel teszi azt. A megkérdezetteknek csak 15 százaléka nyilatkozott úgy, hogy soha nem vesz igénybe vasúti közlekedést Magyarországon. A rendszeresen (legalább heti szinten) közlekedők aránya kiemelkedik a legfiatalabb korcsoportban (26%), és relatíve alacsony a fővárosiak (9%) és a megyei jogú városokban élők (10%) körében.
Alacsonynak jellemezhető a lakosság toleranciaküszöbe a késéseket illetően: 18 százalék szerint semekkora késés nem fogadható el, míg a döntő többség (56%) szerint maximum 5–10 perc késés lehetne csak megengedett. Fél órát meghaladó késést csak a lakosság töredéke (3%) tolerál. A késések tekintetében a türelmetlenek aránya (a kis késést is elfogadhatatlannak tartók) az 50 év felettiek (22%), a diplomások (24%), az ellenzéki szavazók (Tisza – 24%, egyéb ellenzéki pártok – 32%) és a rendszeresen (legalább hetente) vasúttal közlekedők körében kiemelkedő (34%).
A felelősség megállapításában a relatív többség (39%) vállalati/vállalatvezetési szinten (Hegyi Zsolt, MÁV vezérigazgató szintjén) keresi az elsődleges felelőst, de Lázár János illetékes minisztert is sokan hibáztatják (28%). Hozzájuk képest relatíve kevesen emelik az elsődleges felelősséget miniszterelnöki szintre (18%), és csak elenyésző arányban (3%) tudnak azonosulni Lázár János érvelésével, miszerint elsősorban a beszállítók (azon belül is a Siemens) a felelősek a meghibásodásokért. Szintén kevesen (11%) gondolják úgy, hogy nem kéne felelőst keresni, mert ilyen fennakadások bármikor előfordulhatnak. A felelősség megállapításában természetesen éles a pártpolitikai szakadék: míg a Tisza-szavazók fele Lázár Jánost tartja elsősorban felelősnek, és egy további 36% egyenesen Orbán Viktort, addig a kormánypárti szavazók többsége (58%) a MÁV vezetésével vitetné el a balhét. Kiemelendő azonban, hogy még a kormánypárti szavazóknak is alig ötöde (19%-a) gondolja úgy, hogy nem kéne felelőst keresni a kérdésben.
A vasúti közlekedés helyzetét az abszolút többség (54%) nagyon súlyos, kiemelt problémának tartja, és egy további 39 százaléka tartja fontos problémának azzal a megkötéssel, hogy „nincs azért az ország legfontosabb ügyei között”. A megyei jogú városokban élők körében kiemelkedő a vasút helyzetét nagyon súlyosnak megítélők aránya (69%). A fent említett pártpolitikai szakadék ebben a kérdésben is visszaköszön. A Tisza-szavazók négyötöde (80%-a) nagyon súlyos, kiemelkedő problémának tartja a vasúti közlekedés helyzetét a kormánypártiak 31 százalékával szemben, de az utóbbi táborban is alacsonynak mondható (16%) azok köre, akik az egész kérdéskört nem tartanák problémának.
