A csáfordjánosfai erdőt járva a természetet tisztelő látogató azon is elgondolkodhat, hogy mit akar: kényelmesen járható, tiszta ösvényeket vagy olyan fás ligeteket, amik nem viselik magukon az ember keze nyomát. Persze az erdők is mind mások, a parkerdők és a nagy turisztikai vonzerőt jelentő területek nem nélkülözhetik a szakemberek beavatkozásait. De mi van akkor, ha a különleges erdőt imádják a látogatók, ugyanakkor védett is? A csáfordjánosfai tőzikés éppen ilyen: kora tavasszal mesebeli, álomszerű csodává válik, amikor az öreg égerek, kocsányos tölgyek, gyertyán és kőrisfák alatt milliónyi tőzike bontogatja szirmait, hófehér virágszőnyeggel borítva a talajt. Ebbben az időszakban rengetegen látogatják az ártéri erdőt.
Olvasónk már januárban kíváncsi volt a csáfordi tőzikésre. Éppen azért látogatott ki az erdőbe, hogy lássa milyen virágszőnyeg nélkül, s hogy néhány hét múlva a változást is jobban érzékelje. Ám amit talált a védett erdőben az megdöbbentette: mindenhol kidőlt fák, letört ágak, csonka törzsek. Hiába nyílik hamarosan a tőzike, az erdő most minden, csak nem szép látvány...
Az olvasói panasszal felkerestük a Fertő-Hanság Nemzeti Park szakembereit.
- A csáfordi erdő sok milliós tőzikeállománya az elmúlt harminc évben országos ismertséget hozott, a virágzás heteiben több tízezer ember keresi fel. Ebben az időszakban a Természetvédelmi Őrszolgálat felügyeli a látogatókat. Szerencsére illegális gyűjtésre évek óta nem volt példa. A látogatók a kijelölt ösvényről nem térhetnek le, ezt évente kijelöljük. A területnek a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. a vagyonkezelője, de minden évben, még a szezon előtt, egyeztetünk a szükséges beavatkozásokról - kezdett a válaszba Pellinger Attila osztályvezető.
- A terület a Répce ártere, a laza talajban, különösen árvíz miatt felázott állapotban előfordulnak kidőlések, főleg tartósan szeles időjárás esetén, amilyen az idei télen is jellemző volt. A tanösvényről és környékéről a vezélyes vagy akadályt képező törzseket időben eltávolítják - ígérte a nemzeti park.
A jó hír nellett viszont rosszat is hallottunk: sajnos ezt a területet sem kerülte el az egyik fő fafajt, a magas kőrist sújtó betegség, amit az 1990-es években megjelent Hymenoscyphus fraxineus nevű gomba okoz. A több, korábbiaknál nagyobb számban kidőlő faegyed ezzel hozható összefüggésbe a csáfordi erdőben.
A természetet tisztelők számára fontos lehet a szakember magyarázata: mivel ez egy védett erdő, az elpusztult faegyedek anyagát (akár egy őserdőben) nem hordják ki, az a holt faanyagon élő szervezetek (egyebek mellett rovarok, gombák) változatos világát gazdagítják. A megművelt, úgynevezett kultúrerdőkben és a faültetvényeken az élővilág ezen része súlyosan károsodott a gazdálkodás és a hasznosítás módszerei miatt. Így itt és a hasonlóan tartott kis területű védett erdőkben találkozhatnak a látogatók olyan erdőképpel, amely kevésbé uralt az ember által, közelebb áll a természetes állapothoz.
