A Győri SZC Lukács Sándor Jáműipari és Gépészeti Technikum és Kollégium minden évben kiírja képregénypályázatát, megadva a versenyzőknek a témát is. Németh Mirtill tavaly második lett alkotásával, idén pedig őt választotta a zsűri a legjobbnak.
- A robotika volt a téma, s ennek én nagyon örültem, mert egyszerre rajzolhattam modernet és régit. Leonardo da Vincit választottam főszereplőnek, sokat olvastam már róla, elég jól ismerem a munkásságát, és szerettem volna mások figyelmét is felkelteni. A legtöbben zseniális festőként ismerik, de mechanikusként, építészként is géniusz volt - indokolta választását Mirtill.
A képregény története szerint Leonardo egy viharos éjszakán a villámot figyelve rájön, hogy annak erejét és gyorsaságát - az elektromosságról akkor még ő sem tudott - felhasználhatná. Éppen egy fém roboton dolgozik és sikerül is a villámmal életre keltenie teremtményét. Csakhogy az, miután szétzúz egy asztalt, maga is megsemmisül a mennydörgés erejétől, Leonardo pedig rájön, hogy a természet erejével jobb nem kísérletezni. Inkább elégeti terveit, minthogy egy agresszív, pusztító gép "atyjává" váljon.
- Igyekeztem mindent tudatosan megválasztani: a színek például megegyeznek a Mona Lisa színeivel, a barnás árnyalatú bőrt kiegészítik a nagyon sötét vörös szegélyek, ami a festmény hölgyének a hajszíne. Leonardo természetesen bal kézzel ír, tükörírással, ahogy a valóságban is. A részletekben is vannak érdekességek, többek között a Leonardo ruháján látható pillangó alakú csatok. A lepkék ugyanis a különböző kultúrákban az álmot, az inspirációt, a kreativitást, az újjászületést, az átalakulást, a szenvedélyt, kíváncsiságot, a szabadságot is szimbolizálják - avatja nézőit a lenyűgöző részletekbe Németh Mirtill. Aki esetleg nincs képben a reneszánsz mesterrel kapcsolatban, annak elárulja, hogy a képregénye 1492-ben játszódik Milánóban, ahol Leonardo a Sforza család megbízásából dolgozott, többek között harci gépeket, hajózható csatornahálózatot tervezett a hercegnek, s nem utolsó sorban megfestette Az utolsó vacsorát. Mirtill rajzain a robot egy ebből a korból származó katonát mintáz. Az asztalon és a falakon vázlatok láthatók, anatómiai tanulmányok és egy katapult terve, valamint egy város rajza. Mirtill a szövegben is igyekezett átvenni azt a stílust, ami da Vinci fennmaradt jegyzeteiben a reneszánsz zsenijének sajátja. Salai vagy Salaj pedig valóban da Vinci segédje volt, aki hosszú éveken keresztül segítette mesterét.
Mindebből kiderül, hogy a pályázat nyertes képregénye nem egyszerűen egy jó történet és aprólékos rajz, hanem átgondolt, megtervezett mű, amit alapos kutatás előzött meg. Az első helyezettnek járó díj és taps vitathatatlanul megérdemelt.
Németh Mirtill képregényét érdemes megnézni a soproni Líceum honlapján .
