Mészáros Lőrinc, Csányi Sándor, Gattyán György: ők azok a leggazdagabb magyarok listájának első 10 helyéről, akiknek tevékenységével a 16 év feletti magyar társadalom jelentős része (76%, 68%, 30%) tisztában van. Rajtuk kívül még Garancsi István és Szijj László tevékenysége örvend 20 százalék körüli ismertségnek, Felcsúti Zsolt és Veres Tibor tevékenységét ellenben alig ismerik (8%,7%) - derül ki az Europion felméréséból. A piackutató a leggazdagabb magyarok ismertségét és megítélését vizsgálta.
Kiderült, Mészáros Lőrinc kormányközeli mivoltával kapcsolatban kevés kétely él a magyar közvéleményben: többen (82%) vannak tisztában a NER-ben betöltött szerepével, mint ahányan ismerik a tevékenységét. Csányi Sándort is a magyarok kb. fele (47%) kormányközelinek tartja, rajta kívül még Garancsi Istvánt érzékelik sokan (32%) a kormányhoz közelállónak. Általánosan elmondható – Csányi Sándor és Gattyány György kivételével –, hogy a 10 leggazdagabb magyart többen tartják kormányközelinek, mint ahányan a tevékenységükkel tisztában lennének. Jellemző továbbá, hogy a Tisza-szavazók és az egyéb ellenzéki pártok szavazói sokkal nagyobb aránya érzékeli a 10 leggazdagabb magyart kormányközelinek, mint a kormánypárti szavazók. Részleges kivétel Mészáros Lőrinc személye, róla még a kormánypárti szavazóknak is közel háromnegyede (73%) gondolja, hogy kormányközeli.
Összességében elmondható, hogy a gazdagokkal szembeni előítéletek és negatív asszociációk általánosak a magyar társadalomban. A magyarok 77 százaléka szerint a gazdagok jellemzően tisztességtelen módon gazdagodtak meg, 70 százaléka szerint egy egészséges társadalomban nincs helye "szupergazdagoknak", 76 százaléka támogatná a gazdagokra vonatkozó különadó valamilyen formáját, 70 százalék szerint szoros NER-es kapcsolatok nélkül lehetetlen meggazdagodni ma Magyarországon és 76 százalék szerint a politika mindig is a gazdagok érdekeit helyezi előtérbe. A leginkább előítéletesek e tekintetben politikai blokkok szerint vizsgálva a kérdést a Tisza-szavazók csoportja, a demográfiai csoportok között pedig az alacsony jövedelműek azok, akikben a legerősebb az ellenérzés a gazdag magyarokkal szemben.
A magyarok relatív többsége (40%) 500 milliós - egymilliárdos vagyonra (ingatlanokkal, ingóságokkal, pénzügyi vagyonnal együtt) teszi azt a szintet, amely fölött ma jelenleg gazdagnak tekinthető valaki, azonban a magyarok 12 százaléka szerint már 50 millió forint is elég a gazdagsághoz. Az alacsony jövedelműek körében nem túl meglepő módon valamivel alacsonyabban van a gazdagság mércéje (34 százalékauk szerint 50 vagy 100 millió forint feletti vagyonnal tekinthető már valaki gazdagnak). Ennél meglepőbb, hogy a fővárosiak az országos átlagot messze meghaladó aránya (38%) teszi erre az 50-100 millió forintos szintre a gazdagság belépési küszöbét.
Hasonló eloszlások születtek arra a kérdésre adott válaszoknál is, hogy mi az a vagyoni szint, amivel elégedettek lennének már a magyarok. Ebben a megközelítésben azonban markánsabban kirajzolódik, hogy az alacsonyabb státuszúak (iskolázottsági és jövedelmi kategóriákban vizsgálva a kérdést) kevesebbel is beérnék: a gimnáziumi érettségivel nem rendelkezők és az alacsony jövedelműek 39 százaléka már az 50-100 milliós vagyoni szinttel elégedett lenne, míg a diplomásoknál csak 18 százalék, a magas jövedelműeknél pedig csak 16 százalék mondja ezt.
