"Újságot csak a sajtó legfontosabb feladatait és értékeit szem előtt tartva, függetlenül érdemes készíteni” - idézi a Magyar Narancs cikke azt a közleményt, amit a Független Helyi Lapok Közössége adott ki júliusban. Ebbe a közösségbe tömörült 12 fővároson kívüli online hírportál, létrehozva a Szabadhírek.hu gyűjtőldalt is.
A független lapok nehézségei
A kezdeményezésnek a Nyugat.hu volt az egyik motorja, a Szabadhírek.hu kiadója ugyanaz az egyesület, amely a Nyugat.hu-ért is felel. Jelenleg 12 tagja van a Szabadhíreknek. Ezek a Borsod24.hu, Debreciner.hu, Egriszin.hu, Enyugat.hu , 7300.hu, KAPOS-T.hu, Kecsup.hu, Media1.hu, Nyugat.hu, Szabadpecs.hu, Szegeder.hu és Veszpremkukac.hu.
A Magyar Narancs cikke az említett közleményből idézi, hogy „az összefogás tagjai függetlennek tekintik azt az orgánumot, amelynek tulajdonosa/kiadója nem politikai párt vagy annak alapítványa, bármely pártalapítású szervezete/szerveződése; aminek tulajdonosa/kiadója nem a kormány, nem települési vagy megyei önkormányzat, vagy ezek alapítványa, intézménye vagy bármely általuk létrehozott szervezet/szerveződés; ahol egyedül a szerkesztőség dönt önállóan az orgánum szerkesztési elveiről, gyakorlatáról és az orgánum tartalmáról” .
A lap megkérdezte Roznár Gyöngyit,a Nyugat.hu főszerkesztőjét is, aki szerint pusztán praktikus oka van annak, hogy a Szabadhírek.hu kiadója ugyanaz az egyesület, amely a Nyugat.hu-ért is felel. Ők indították el a tényleges együttműködést, amelynek első lépése a közös aggregátoroldal, második lépése a Független Helyi Lapok Közösségének létrehozása volt.
„Létrejött egy nem jogi alapú szövetség, ami azt jelenti, hogy rendszeresen kommunikálunk egymással, szakmai kérdésekről tárgyalunk, megbeszéljük a közös munka és a közös pályázatok lehetőségeit. Egymás tartalmaiba nem szólunk bele, csak abban az esetben, ha valamilyen közös dolgot hozunk létre" - mondta.
Összefogással a pályázatokért
Hozzátette, vannak olyan támogatások és források, amelyekre egy kis helyi média egyedül nem tudna pályázni, az összefogásnak köszönhetően azonban elindulhatnak egy-egy jelentősebb kommunikációs pályázaton.
Roznár Gyöngyi hangsúlyozta, a vidéki független médiumok sokkal inkább érzékelik az elszigeteltséget, mint budapesti társaik. „Vidéken még inkább érződik a nyomás, hiszen itt face to face találkozik az ember mindenkivel, és akit kipécéznek maguknak, azt itt könnyebb tönkretenni.”
Babos Attila, a Szabad Pécs főszerkesztője elmondta, hogy néhány éve már beszéltek arról, érdemes lehet-e elindítani egy olyan gyűjtőoldalt, amilyen végül a Szabadhírek.hu is lett. Megjegyezte, a független sajtónak kiírt külföldi pályázatok hozzájárultak ahhoz, hogy a kormánypropaganda által az utóbbi időszakban – az újabb szólam jegyében – „vidéki dollármédiának” kikiáltott lapok szorosabb együttműködésbe kezdtek.
„Óriási előnyt jelent, hogy az ember nem érzi azt, hogy egyedül csinálja azt, amit” – ezt már Szűcs Dániel, a Szegeder főszerkesztője mondta a lapnak.
Tapasztalat- és információcsere
Czapkó Dorottya, a Borsod24 főszerkesztője szintén hangsúlyozta, hogy az együttműködés célja elsősorban a tapasztalatok megosztása és az információcsere, ám újabban egyre fontosabbá vált az internetes támadások és a lakájmédia rágalomhadjáratai elleni védekezés technikáinak kidolgozása is.
Szerinte a miskolci központú lap több mint ötéves működési tapasztalatát a Szol24 szolnoki miniszerkesztőségének esetében is jól tudják alkalmazni, reményeik szerint pedig a csak néhány hete indult Szabolcs24 is csatlakozhat majd a kezdeményezéshez. A Borsod24 tartalmai, amit 3-4 állandó és ugyanennyi külsős munkatárs állít elő, átlagosan 250-300 ezer egyedi felhasználót érnek el havonta.
A Nyugat.hu főszerkesztője szerint bár Magyarországon a befektetőket és a hirdetőket erősen befolyásolják a saját politikai nézeteik és érdekeik, a napi 70–100 ezer egyéni látogató sokat jelent. A fennmaradáshoz még így is keményen meg kell dolgozni, de Roznár Gyöngyi szerint „sikerült megmutatunk, hogy lehet tisztességes és minőségi újságírást csinálni a vidéki Magyarországon” .
A Szabadhírek.hu aggregátoroldalnak és a közösségnek nem az a célja, hogy az országos híroldalak konkurenciája legyen. „Az biztos, hogy aki helyben él, az sokkal jobban ismeri a helyi történéseket, és szorosabb kapcsolatot tud kialakítani az olvasókkal. Nem konkurencia akarunk lenni, csak azt szeretnénk, ha a vidéki független médiumokra is olyan fontos médiumokként tekintenének, mint az országosakra" - mondta.
A Magyar Narancs teljes cikke itt olvasható .
