A klímaváltozás százszor gyorsabban megy végbe a magyar erdőkben, mint harminc évvel ezelőtt, ezért az erdészetekre komoly feladat hárul jelenleg és a jövőben is - derült ki Áder János Kék bolygó című podcastjának közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásából, amelyben a korábbi államfő Czimber Kornéllal, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának dékánhelyettesével beszélgetett.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a mostani csapadékszegény időjárásra is utalva arról kérdezte a szakembert, hogy a 2022-es rendkívüli szárazság mennyire viselte meg a kétmillió hektáron elterülő magyar erdőket. Czimber Kornél elmondta, főként az Alföld déli részén keletkeztek - több százmilliárd forintos - komoly károk, amelyek a fiatal és az idősebb ültetvényeket egyaránt érintették. Az ország nagyobbik területén viszont az elmúlt években stagnált vagy javult az erdők állapota. Mindezekkel együtt a magyar erdők harmada gyengülőben van az elnyúló száraz időszakok és a nem kiegyensúlyozott csapadékeloszlás miatt, ezért a negatív folyamatok megállítása és visszafordítása érdekében be kell avatkozniuk az erdészeteknek - hívta fel a figyelmet.
Áder János arra irányuló kérdésére, hogy a modern technológiákat milyen módon lehet alkalmazni ebben a munkában, a szakember közölte: Magyarország erdeinek nagyobbik részén már elvégezték a fák méretét, elhelyezkedését, az alattuk lévő földtakaró domborzati viszonyait feltáró légi lézeres letapogatást. Műholdfelvételek és komolyabb, méretes drónok segítségével folyamatosan képesek nyomon követni a magyar erdők állapotát, míg a mesterséges intelligencia elemzéseinek segítségével felkészülnek a jövőre, emellett pedig az erdőben elhelyezett érzékelők is segítenek az aktuális és jövőbeni beavatkozások meghatározásában. Az erdészeteknek van lehetőségük arra, hogy időben beavatkozzanak, hiszen a modern technológia által biztosított tapasztalatok fényében tudják kiválasztani a megváltozó klímához illő fafajokat, gondoskodhatnak bizonyos területeken a vízvisszatartási képesség javításáról, illetve azt is meghatározhatják, hogy milyen fasűrűséggel érdemes egy adott területen ültetvényt telepíteni.
A volt államfő egy korábbi kutatást idézett fel, amely szerint a megfigyelések azt mutatják, hogy az utolsó jégkorszak óta az erdészeti klímazónák száz évente öt kilométert "vándoroltak" délről északra, de ez a folyamat mára jelentősen felgyorsult.
Czimber Kornél válaszában kiemelte, a klímaváltozás miatt ma már százszorosára gyorsult a folyamat, azaz évente tolódnak el öt kilométernyit a zónák északi irányba. Éppen emiatt ma érdemesebb az erdők esetében olyan fafajtákat - például olyan tölgycsemetéket - ültetni a mi égövünkön is, amelyek néhány évtizeddel ezelőtt Törökország vagy éppen Bulgária erdeiben érezték jól magukat.
E "gyorsított adaptáció" érdekében a magyar erdész szakma már fel is vette a kapcsolatot mind bolgár, mind török erdészekkel a tőlünk délebbre őshonos, szárazságtűrőbb tölgyfélék tanulmányozása, betelepítése céljából. E téren Tolna vármegyében már vannak is jó tapasztalatok a megváltozó éghajlati viszonyokat jól toleráló szürke tölggyel kapcsolatban.
A szakember arra is kitért, hogy a mai kor vívmányait felhasználva, az erdőmérnökök a bioinformatika eszköztárát is használják az erdők megóvására, fejlesztésére, így oltóanyagok vagy bizonyos káros hatásoknak ellenálló egyedek létrehozására alkalmas szaporítóanyagok kifejlesztésére.
Czimber Kornél beszélt arról is, hogy a magyar szakemberek tudását a világ más részein - így Algériában, Mongóliában - is alkalmazzák, így - a többi között - leromlott állapotú erdők feljavítását célzó programok kidolgozásában vesznek részt magyar mérnökök.
