Jézus születésének misztériuma a téli napforduló idején – szent ünnepünk. Jézus Krisztus tanításai az emberiség legfőbb erkölcsi és életviteli üdve. A szeretet, áldozatkészség, önzetlenség, tudatos élet és a jó szándék mind-mind olyan életprogram, amely záloga a létezés az isteni teljességhez. Történelmi példák sora mutatja, hogy ha ezek nélkül élünk, akkor sötétségbe és boldogtalanságba borul az emberiség. Jövőnk a saját újjászületésünk is, fényben és szeretetben, tetteinkben, gondolatainkban és érzéseinkben rejlik - így ajánlja a soproniak figyelmébe a Porka havak című táncművet a Sopron Balett és a Pro Kultúra.
A történetek, amiket a Porka havak táncmű elmesél az emberiségről szólnak, azt a közöttük lévő viszonyok kötik össze, ezek újragondolásra és újra elmesélése megadja a lehetőséget a lélek számára, hogy befogadja a csodákat. Demcsák Ottó szerint a színházművészetnek ilyen a misztikája és zsenialitása, hogy mindig más, nem láthatunk két egyforma előadást, nem a színvonalában, nem a tértől, helytől függően, hanem abban a töltöttségben, lelkiállapotban, ahogy először láttuk. A tánc szépsége abban rejlik, hogy a mozdulatok a tudatalattira tudnak hatni, egy gesztus, a tekintet, többet árul el sokszor, mint egy mondat. A táncmozdulatok nem tudnak hazudni, ha egy lépés nem igaz, már érzi a közönség, már más a kommunikációja, hiszen a táncos arcán is az ösztönös jegyek, érzések mutatkoznak meg, nem tudja elrejteni, hogy az a mozdulat örömet vagy szenvedést okoz neki. A Porka havak táncművet sem eljátsszák, hanem megélik a táncosok. Ettől lesz a misztikus jellege tökéletes ráhangolódás az ünnepekre.
A Havon delelő szivárvány a Porka havak című előadás első része, mely Nagy László versét dolgozza fel, amelynek az új élet reménye a vezérmotívuma. A rész zeneszerzője Varga Gábor. Alekszej Batrakov, a koreográfus a csoda motívumára építette a táncművét. Szeretné megmutatni, hogy az életben rejlő apró csodákban hinnünk kell, remélnünk, hogy minden lehetséges. Egy táltos, egy hómadár és egy parasztlegény történetét meséli el, akik a valóságban nem találkozhatnak egymással, de a mesékben ezek mind megtörténhetnek. Ez egy mű a szerelemről, összetartásról, barátságról, és egy csodáról, amibe vetett hitünk összeköti a két táncművet, a Porka havak összefogó cím alatt.
Csukás István Karácsonyi vers mindenkinek című művének első sora nyomán a Szívünk legyen most a jászol címet viseli a második rész. Demcsák Ottó a Megváltó születésének történetét dolgozza fel ebben a részben. Úgy véli a nagy misztérium, Jézus születése, nem véletlen, hogy a téli napfordulóra esett, hiszen az emberiség – bármilyen világnézetet vallott, – a kozmikus rendnek a része. Erkölcsi és életvezetési tanai a legtökéletesebb rendet adják, főleg a mai világ emberének – testben, lélekben, szellemben. Szükség van olyan előadásokra, amik a lelket picit felemelik, amik segítenek kikapcsolódni a mindennapi életünk zajából. Az ünnepi időszak, a téli elcsendesülés mind ezt segítik. Krisztus ajándéka az emberiségnek mai is ott rejlik a mindennapokban, az önfeláldozás, a szeretet, a jó szándék képében, hiszen ha ezek átitatják a tetteinket, akkor a közösségünk is sokkal értékesebbé tud válni, – így a színházi közösség is. Demcsák Ottó szerint a “A színház, közhely szerűen, de igenis a kultúra temploma, egy szakrális hely. Úgy gondolom, hogy a színház vissza tudja csempészni az emberek lelkébe azt a transzcendens érzékenységet, ami által a Krisztusi tanítások be tudják aranyozni az életet.”
Jézus születéstörténetének autentikus elmesélése a Szívünk legyen most a jászol. A szövegek és a dalok főleg népdalok, hagyományos énekek, gyűjtésekből, egy szakrális történetet mesél el. A misztikus szereplők, akiket a rendező és koreográfus adott hozzá a történethez, az angyalok, a füves asszony az égi és a földi rendet próbálják megerősíteni. A történetben nagyon fontos az újjászületés. A koreográfus fontosnak tartotta kiemelni, hogy magánemberként is lélekben minden nap újjá kell születnünk a megszokásokból, az emberi játszmáinkból. A történetet mindegy melyik időbe vagy térbe helyezzük, az emberi viszonyok mindig ugyanazok.
A két részes táncművet a téli képek rideg világa, az emberi viszonyok hálója, a valóság és a misztikum kapcsolata és a csoda keresése köti össze. Alekszej Batrakov koreográfus Varga Gábor soproni zeneszerzővel alkották meg az első részt, melynek címe Havon delelő szivárvány. Akinek elsőre beugrik az ismerős sor és eszébe jut Nagy László költő verse, jó úton jár.
Alekszej Batrakov koreográfiájában az elveszni látszó, majd az újra megtalált szerelem jelenti a kapaszkodót. Demcsák Ottó koreográfus Szarka Gyula zenéjére alkotta meg a második részt, Szívünk legyen most a jászol címmel. A magyar költészetben jártas nézőknek ez a cím is ismerős lehet, amely Csukás István: Karácsonyi vers mindenkinek című költeményének első sorát idézi.
