Ahogy arról lapunk is beszámolt , 2020-as új Nemzeti Alaptantervnek (NAT) megfelelően az állami fenntartású középiskolákban 2024-től már választható tárgyként sem lesz elérhető a művészettörténet mint önálló tárgy, az abból való érettségi lehetősége megszűnik.
A művészettörténettel párhuzamosan a film- és médiaismeret oktatását is kivezetik a tantervből, a vizuális kultúra története, kortárs gyakorlata és elmélete teljességgel kívül kerül a gimnáziumi ismeretanyagon.
A meglehetősen érthetetlen – vagy ha pesszimisták vagyunk, nagyon is érthető – döntés ellen néhány nappal ezelőtt már tiltakozott az MTA Művészettörténeti Tudományos Bizottsága. Közleményükben többek között ezt írták:
„Elfogadhatatlannak, átgondolatlannak, rövid és hosszú távon egyaránt rendkívül ártalmasnak tartjuk a döntést, amely a képző-, ipar- és építőművészet több ezer éves múltjáról és kortárs alkotásairól úgy véli, hogy az nem szerves része az általános műveltségnek.”
Sokan a közoktatás, az általános műveltség, a kulturális élet leépülésének – esetleg szándékos leépítésének - az újabb állomását látják a tanterv változásában.
Az LMP most egy petíciót indított a párt weboldalán, várják mindazok aláírását, akik szeretnék, ha önálló tantárgy maradna a művészettörténet.
„Nem azért van kultúránk, hogy GDP-t termeljen, hanem azért termelünk GDP-t, hogy közösen hozzunk létre kultúrát és kulturális közösség legyünk”
- írják.